Az Ernst-Múzeum kiállításai 1930

110. Vaszary János

jóval érdekelte a szerkezeti konstrukció, organikus látás a művé szetet. Azóta a technika uj csudákat produkált. Sokat lehetne pl. a mozgókép, film viszonyáról beszélni a festészethez, mely a színművészet mellett felszívta elsősorban a képzőművészetet és hihetetlen teljesítőképességre kényszeritette. Ha az ember végignéz egy szimultán film lepergését, kissé gondolkodóba esik. A mozgókép ugyanis tökéletesen megoldotta a különféle térben elhelyezett, folytonosságban történő képsorozatok szimultán, egyidejű lehetőségét a mozgás folytán, mely a vetítésben a kompozíciót helyettesíti. Az ilyen produkció láttára, mintha a szemlélet és megfigyelés realizálódna a képek gyors, szürreális egymásfelettiségében és egymásutániságában. A tétel adva van a festészet számára. A mikroszkóp és teleszkóp formai rendkivüliségével, szenzációjával uj vi'ágokra eszmélünk. A vertikális rálátás a repülőgépről, a tér teljesen uj felfedezése ; az eddigi földhözragadt horizontalis bepillantás mellett már nem egyedül a patak partját és ligeteit élvezzük, nemcsak házak, udvarok, utcák szűkített dimenzióival próbálkozunk, hanem a magasból komikus és tektonikus tereket élvezünk, melyek erősen közelednek a mértani és geometriai ábrákhoz. * Hol van ma Ruskin géputálata! Vaszary János. ** 8