Az Ernst-Múzeum kiállításai 1930

110. Vaszary János

Vaszary Jánosnak hosszabb szünet utáni megjelenése, elementáris hatású mozzanata az ujabb magyar festőművészetnek. Mintegy kétszáz festmény és aquarell, mindegyike az Élet egy szerves részét tükrözi, megélt és átélt szép festői pillanatok gyönyörű termékei, megörökítve a biztos és kérlelhetetlen festői tudás oly törvényei szerint, melyeknek egy izzó és gazdag művészi képzelőerő egyéni formanyelvet ad. Vaszary ingerlékeny és mindenre reagáló festői idegrendszerén túl eljutunk ama homályos lelki rétegekhez, melyek egy művész misztikumát feltárják és műveinek odaadó szemlélete alapján megértjük azok sokrétűségét, melyeket a művész stilusteremtő kísérletei is meggyőzően igazolnak. Ő az, aki ösztönösen magához ragadta negyven esztendő változatos festői vivmányait, hogy azc ;at örökké fiatalon lobogó temperamentumával ötvözve, saját műveiben neír csak mint vívmányt, hanem mint eredményt, mint 1 >30 művészetét kifejezhesse. A művészeti akadémiákon fontos tantétel a festői lelkiismeret, a művészeti ethika kérdése. Vonatkozik ez az ábrázolt tárgy minden részletének pontos és hű festői leírására. Hová fejlődött Vaszary e mesterembereknek készü dogmától való felszabadulása óta? Egy más devise-t vall : az ábrázolt tárgy lényeg nek és az egyéni megérzésnek hiánytalan visszaadását a lényegtelen részek mellőzésével. Eszközeit redukálta. Művészi célzata : a i evesebbel a legtöbbet kifejezni. Bármit, bárhol, bárhogy : de csak a lényeget és kevés eszközzel. Ide kapcsolódik képeinek lenyűgözően dekoratív és tüzelő ereje. „A politikai eseményeknek mindig rendelkezésére állottam, előrebocsájtva, ha francia maradhattam. Direktórium, konvent, császárság, régensség, juliusi forradalom : ez nekem mindegy volt. Én mindegyik alatt Franciaországot szolgáltam' napoleoni idők legnagyobb diplomatája. Vaszary Jánostól ez így hangzana : „Az izmusok nem érdekeltek! En minden képemmel a Művészetet szolgálom". Ernst Endre. u* 3