Az Ernst-Múzeum kiállításai 1930
108. Csoportkiállítás: Csók István, Perlmutter Izsák, Csóka István, Feszty Masa; ismeretlen magyar remekművek
aktokat fest, hogy később felvilágosodott palettával monumentális aktképén a szűzi tisztaságot éreztesse (Ernsf Vilmos és Dános Géza tulajdonai). A Londonban élő Brocky Károly Correggio hatását érezteti mély tüzű aktjaival (Dános Gézáé), Székely Bertalan egy tájképe (Beczkói Biró Henriké), valamint két arcképvázlata (az Ernst-Muzeum uj szerzeményei) a mester festői erejének beszédes bizonyságai. Mészöly Géza finom tónusú Balatonképe (Ernst Vilmosé) és egy másik, még a bécsi Zimmermann-iskolában készült műve, Mészöly kiindulását mutatja be. Itt kapcsolódik Paál-hoz, ki 1867-ben hasonlókép a Zimmermann-iskolában festette ez ujabban felbukkant képét (Wertheimer Adolf tulajdona), a tónusharmóniában máris mesterit alkotva. Paál többi műve (ugy a Beczkói Biró Henrik, mint a főváros tulajdonába került, valamint egy magát meg nem nevező gyűjtőnk tulajdonában levő) már Párizsban festett alkotása. Mindegyik egy-egy remeke a nagy tájképpoétának. Társa, Munkácsy Mihály javaidejéből való alkotásokkal szerepel, Interieurképe és a Mosónők mindkét oldaláról kitűnően mutatja be a mestert (Ernst Vilmos és Dános Géza tulajdona). Bihari ,,01áh temetése" (Beczkói Biró Henriké) a mester remekműve. Már a Bastien Lepage-hatást érezteti. A kifejlett pleinairfestés kiváló emléke. Ilykép közeledünk a modern korhoz. Közbe esik Liz=nmayer, aki átmenetül szolgál Munkácsy és Bihari közt a Székelyt folytató históriai festésben (Dános Géza tulajdona). Böhm Pál képe magyar tárgyú és magyar érzésű. Néhány mű, s ime művészettörténetünk legjelentősebb korszaka tárul elénk. Innét folytatódott a fejlődés a nagybányai mesterekhez, közbeesik Szinyei mindent megelőző pleinair kísérletezése, hogy aztán a mai művészet kiválóságaihoz, Csókhoz, Perimutterhez jussunk, kik jelen kiállításunkon oly kiváló kollekciókkal képviselvék. Ez a terem feledhetetlen emléke lesz Muzeumunk minden látogatójának. Dr. Lázár Béla. 15
