Az Ernst-Múzeum kiállításai 1928-1929

104. Csoportkiállítás: Andrássy Géza gróf, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Sidló Ferenc

orosz-török háborúban dolgozó fotográfus retusört keres. Jelentkezett az Angerer és Goeschl cégnél, ahol a fiatal legénykét nagyon kételkedve fogadták, mig be nem bizonyította, hogy nemcsak rajzolni tud, de retusirozni is. Előleget kapott és hazautazott egy dunai hajón, hol apjának nem tetszett a dolog, nem akarta, hogy az orosz főhadiszállásra menjen, de őt Ígérete kötötte és elutazott Bukarestbe, ahol egy Dusek nevü fotográfushoz került. Itt sok munkája akadt, mellékesen is keresett, mert az orosz főtiszteknek, kiket fotografáltak, amuletteket kolorirozott vagy aranyozott, de a helyzetével nem volt megelégedve, nyomorult szállását egy tüdővészes társával kellett megosztania s elfogta a honvágy. Nem akarták engedni, a neki járó pénzt veszni engedte és delizsánszon haza indult a 27 fokos hidegben, Predeálon át, Brassóba, azután vasúton Pestre, az uton majd megvette az Isten hidege. Itthon ismét illusztrálásból tartotta fenn magát, dolgozott az Ország Világnak, azután a Révai cégnek, s újra takarékoskodni kezdett, hogy Münchenbe juthasson. Ott előbb Raab Leonhard acélmetszőhöz került, aki nagyon ridegen fogadta. Odahaza csodagyereknek tartották, Raab szemébe vágta, hogy nem tud semmit. Ez nagyon kiábrándította, de nem keserítette el, annál szorgalmasabban dolgozott s Raab kezdett vele megelégedni, — még most is hálásan emlékszik erről a mesteréről, akinél biztos rajztudásának alapjait vetette meg, aki mellett kezdte felfogni az igazi rajz titkait, ugy hogy egy év után felkerül az Akadémiára, Wagner Sándor mellé. Mily boldogság! Festő lesz tehát, teljesen művészetének élhet. Másfél év múlva egy akadémiai kiálli5