Az Ernst-Múzeum kiállításai 1928-1929

99/a. Csoportkiállítás: Bernáth Aurél, Bertalan Albert, Feszty Masa, Nagy Sándor, Rózsaffy Dezső, Simon György János, Zilzer Gyula

Ismét kinyitjuk az Ígéretek kapuját. A nagy kánikula után itt van a hives ősz. Az idő­járás szeszélyesen változik, derűre ború, de az élet folyik tovább, mivel sem törődve. A feladatnak, melynek szen­teltük magunkat, szolgái maradunk. A művészi élet hul­lámverése zajlik le falaink között, első izben bemutat­kozó művészek neves mesterekkel együtt jelentkeznek. Tudják jól, hogy a kor nem számit, csak a művészi kvali­tást értékeljük, a nemes törekvést és a magas ideálokért folytatott küzdelmet. Előbb vagy utóbb, de az igazi tehetséget szóhoz juttatjuk, a stilus sem számit. így esett, hogy most is bemutathatunk néhány olyan fiatal művészt, kik itt lépnek a nyilvánosság elé nagyobb kollekciókkal első izben, mellettük kész mes­terek, a műértők régi ismerősei, de minden esetben nj mondanivalókkal. Uj kiállítónk Bertalan Albert, ki párisi tanulmá­nyainak eredményeit mutatja be. Ecsetkezelésének köny­nyedsége az életjelenségek spirituális felfogásának felel meg. Az ember az ő szemében szinte szellemi jelenség. Sehol súlyos masszák, sehol az anyag nehéz súlya, min­den a lelkiség könnyed lendületével van odaérezve. Amig korábbi festési stíljében a szinek elmosott és vibráló folt­jaiból alakította a formákat, ujabban a vonalvezetés hullámzó mozgalmasságát hangsúlyozza, melyet a szinek szinte odalehelt finomságába merít. Fiatalos üdeség árad ki műveiből, melyek kellemes szinakkordjairól elmond­ható, hogy igazi szemgyönyör. Simon György János, mint grafikus, egy izben már szép sikert aratott nálunk. Akkor finom impressziók feljegyzéseivel jelentkezett, melyekből már a dekoratív jellegű átalakításra való törekvés kiérződött. Ezt foly­tatta azóta a festészet eszközeivel. A grafikai jelleg most

Next

/
Oldalképek
Tartalom