Az Ernst-Múzeum kiállításai 1926-1927

89. Négy magyar festőnő: Feszty Masa, Korb Erzsébet, Szemere Lenke, Székely-Kovács Olga

Az Lriust-muzeuin négy festono gyűjtenienyes kiállítása nyik meg. Elsőnek Szemere Lenke művészete kerül elénk. A \erizmust hangsúlyozza, amibeu azonban egy kissé túloz. Ha a huszonnégyes számú „Pipáló parasztijának finom é» stilizálatlaa verizmusát hasonlítjuk össze a kettes számú ..Kintornás" rajzával, rögtön nyivánvaló lesz, hogy ez a tehetségen művésznő a karikírozó irányban gyengébb, amit "gy igyekszik ellensúlyozni, amint ezt a tizennégyes számú „Ökörhajcsár" kéne mutatja. A hatvanhat számú ,,Bányászok'

1 ciraü képén a torzítást egyáltalán nem tartjuk indokoltnak. A szociális tendenciát pedig nem tudja érzékeltetni. Feszttj Masa rága szinproblémái és reflexei sok melegséget adnak, a vonalmentes konturképzést a kiváló művésznő bravúrosan használja ki és a karakter mellett lelki kedélyt is hoz. Hegedús Lóránd prédikáló arcképe áhítatos érték. Székely Kovács Olga élénk színskálája és könynyed ecselkezelése egyszerű eszközei melleit is erőt mutat. Xégornüje (76. szám) a nagy frsmeia elod igen jó utánérzése, de bravúros. Lágy formái sok poézist adnak festményeinek. Korb Erzsébet, akinek egyik müve már a Szépművészeti Muzeum anyagát gazdagítja, igen nagy ígéret volt és korai halála kétségtelenül nagy vesztesége a képzőművészetnek. Centrális vizióbau fogja fel tárgyait. A tormák mesteri ismerete (151.) és a szinfelüietek t^jymásutánjának plasztikája (tÖO. sz.) azonban nem tudott még teljesen kiforrni érdekes művészetében. A legjobb uton volt, hogy, nagy tudása, forroaismerete és plasztikai ereje egységes értékké olvadjon. 1 1 IJ • 5T- '3.