Az Ernst-Múzeum kiállításai 1924-1925

80. 35. csoportkiállítás: Rippl-Rónai József, Beron Gyula, Gara Arnold, Szüle Péter, Vass Elemér, Vértes Marcell, Liipola Yrjö

Szinte poláris ellentéte Vass Elemérnek, ki most, a finom, hamvas tónusok lágy zöngéivel, mozarti zenét ad. Az árnyalatok gyöngéd futamaival játszik színeivel. A táj neki nem komor egyszerűségében, de vidám gyön­gédségében jelenik meg. Összefoglalja a formákat, puha átmenetekkel és leheletfinom árnyalatokkal. Az élet szerelmese, nem bántják őt a komor, lelket megülő, súlyos életproblémák, elmerül a félhomály sejtelmesen szines árnyékaiba, a futó felhők gyöngéd suhanásaiba, a szin felragyogás örömei elragadják, a tónusok lágy egybeolvadásai érzéki gyönyörbe ringatják. Ha figu­rális műveit nézzük, ott is a finomságok, a profil szub­tilitása, a gyöngéd árnyalatok elmosódott színjátéka érdekli. A természet titkos örömei előtt nyilik meg a szive. Gara Arnold lelkéből egy eleddig rejtett, tudatalatti réteg szabadult fel. A groteszk iránti érzéke, ornamen­tális fantáziájának kaleidoszkopszerü gazdagsága után most egy uj elem tört magának utat: az álmodozó, a látományok világába elmerülő szólal meg, akit az uj magyar lira gazdag és titokzatos szépségei ihlettek víziói­ban. Klinger a grafikát egyenesen erre a térre utalta. Egy-egy lapját, ha kezünkbe vesszük, azt látjuk, hogy a művész a költő szavaira felébredt álomképeit kar­colta a rézlapra, gazdag,, sejtelmes, messzevezető, el­ringató látományokat. térit ki. elénk és mi elbűvölve követjük vonaljátékát nyomon, formáról formára, GSO­portról csoportra, messze el, a. földi élet valóságjelensé­geitől el a képzelet birodalmában csapongva. Gara Arnold lapjai a költői .interpretáció egy érdekes formá­jának megnyilatkozásai. , , . : • Lázár Béla dr. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom