Az Ernst-Múzeum kiállításai 1924-1925

78. 33. csoportkiállítás: Ferenczy Károly, Glatz Oszkár, Orbán Dezső, Végh Gusztáv

Végh Gusztávot eddig könyvművésznek ösmertük, de az iparművészből Páris meglepő értékeket váltott ki. A francia főváros groteszk figurái és festői utcarészletei ihlették meg képzeletét, melynek fürge mozgalmassága nyomon tudta követni a legváltozatosabb és leggyorsabban változó életmegnyilvánulásokat is. Csakis egy ilyen üde és fiatalos érzékenység volt képes arra, hogy ellesse a groteszk mozdulatok megszámlálhatatlan lehetőségeit, melyeket Páris és csakis Páris ad a művész-szemnek, még pedig a legkülönbözőbb hajlamoknak megfelelően. Végh Gusztáv a vonal könynyed játékával igyekezett hozzáférkőzni ehhez az életgomolyaghoz, melyet a franciák fővárosának idegenforgalma teremt. A legkülönbözőbb figurák és a figurák legváltozatosabb életmegnyilvánulása és e megnyilvánulások végeláthatatlan sokfélesége él e lapokon, könnyed kézzel odavetve, gyorsan mozgó szemmel megragadva, rajongó lélekkel, színesen, üdén, közvetlenül, nagy érzékkel a furcsa, a különös, a pittoreszk, a groteszk iránt. És ugyanez a kéz teremti a középkori miniatüristák szorgalmával vetekedő illusztrációkat is, erősen rajzosan, szigorú stílusban, illuminatorokkal versenyre kélve, önfegyelmet tartva, aszkétikus önmegtagadással. Ez Végh Gusztáv nagyszerű áthasonuló képessége, melynek nem egy szép példáját mutatjuk most be. Lázár Béla. 5