Az Ernst-Múzeum kiállításai 1924-1925
76. Munkácsy Mihály, Paál László
amelyeket Paál László már ekkor tökéletes művészettel, játszva, a zseni öntudatlanságával oldott meg. De nem vehetett róla tudomást senki, művei szertekallódtak, ő maga ifjan elpusztult . . . Ezekben a képekben itt-ott egy-egy alakot is látunk, finom impresszionizmussal odatéve, tökéletes harmóniában a tájképi háttérrel. Nemrég felszínre került Amerikában egyik műve. melynek hátlapjára Munkácsy igazolólevele volt rajzolva, mely szerint a figurát ő rajzolta bele. Annyira egy az alak a tájjal, annyira együtt van érezve, hogy ily levél nélkül soha senki se gondolt volna arra, hogy nem Paál a szerző. Ez azt bizonyítja, hogy ez a két művész, Munkácsy és Paál mennyire egyet érezett, s bizonyság arra is, hogy magára Munkácsyra mennyire hatott Paál végtelen természetszeretete s mily nemesen befolyásolta, fejlesztette, gazdagította művészetét, mely nem egy újabban megismert Munkácsy-tájképen érezhető. Sőt a mi Paál-kollekciónk nem egy világos tónusú, szinfinomságokban gazdag, árnyalatokban pazar erdő mélye egyenes testvére Munkácsynak a nyolcvanas években, tehát jóval Paál halála után festett parkrészletének, ami már nem rezonanciakép, hanem egyenesen Paál művészete folytatásaként hat. Annyi bizonyos, hogy ez a Paál-gyüjtemény, megannyi nagyszerű múzeális,értékével, díszére válik nemzeti művészetünknek. Úgy ahogy van, bele lehetne helyezni a világ akármelyik múzeumába. Párizsban most nyílt meg egy nagyszabású kiállítás, mely a tájkép történetét öleli fel Poussin-től Corot-ig, az ismeretlen remekművek végeláthatatlan sorával. Paál-gyüjteményünk ennek egyenes folytatása lehetne. AholCorot abbahagyta, Paál ott folytatta, az új meglátások. az új átélések, az árnyalatok új megfigyelésének hihetetlen gazdagságával... És mindezt távol hazájától, tökéletes nemzeti szellemben, magyar temperamentummal, teljes egyéni érzésben. És teljes magárahagyottságban és tökéletesen megértetlenúl. Mikor már sorsa enyhülni kezdett, a siker feléje mosolygott, a Salon-ban díjat nyer: elborult elmével sindevész a charentoni élőhalottak házában, miglen a halál megkegyelmez neki . . . Dr. LÁZÁR BÉLA. 13