Az Ernst-Múzeum kiállításai 1924-1925

76. Munkácsy Mihály, Paál László

MUNKÁCSY MIHÁLY (1^4—1900). A művész halálának huszonötödik évfordulója alkalmából most újra egy kollekciót állítunk össze, mint tettük azt 1914 nyarán, mikor első izben újítottuk fel legnagyobb festőművészünk emlékét. Azóta sorsdöntő események történtek. Lehanyatlott hazánk sorsa. De a magyar kultúra vezércsillagainak fényét annál inkább kötelességünk szítani. Ez ad erőt a ránk mért keserűségek elviselésére. Az élethez való jogunkat csak régi nagy mestereink alkotásaival s a mai művészet erős fellendülésével igazolhatjuk. Az idei művészi évad bizonyságtétel volt az utóbbi mellett, a mostani kiállítás szolgálja legnagyobbjaink emlékét. Munkácsy Mihály művészi méltatása halála óta erős hullámzásnak volt kitéve. De már az 1911-iki római kiállítás Munkácsy-terme, de főleg az 1914ben rendezett kiállításunk erős visszhangra talált világszerte, s egyszerre megváltozott a mester értékelése. Ellenfelei elhallgattak vagy nézetet cseréltek. Csak Meier-Graefe Entwicklungsgeschichtejére hivatkozunk, melynek második kiadása már behatóan fejtegeti Munkácsy fejlődéstörténeti szerepét európai szempontból. Mostani kiállításunk fejlődésének minden korszakából bemutat egyes jellegzetes darabokat. Még Szamossyval vándorolt, mikor a buziási orvos gyermekeit rajzolja, Bécsből jön 3 1*