Az Ernst-Múzeum kiállításai 1920

43. Rippl-Rónai József

Munkácsy: Courbet, Leibl, Ribot erejű művész, néha, ha fekete képeit nézzük, Manet, Cézanne jutnak eszünkbe, de még Whistler is. Mindegyik arra törekedett,, hogy egyéni meglátásukat, festési előadásukat egymástól élesen válasszák el és mint eredeti művészeket külön-külön táblára jegyezze fel a műtörténet. (Ami már meg is történt.) Nem gondol ma már senki arra, hogy ezeket a művészeket összehasonlítsa egymással, azért

f mert ugyanazon művészi felfogás jellemzi őket. A nagy művészek közös felfogása az övék. • Mi, fiatalabbak, ha külön utakon járunk is. nem tagadhatjuk el, hogy rendkívül sokat köszönhetünk nekik, apáink voltak és büszkék vagyunk arra, hogy velünk szóba álltak. Azért kalandoztam el és azért írtam közbeszurólag Munkácsyról és másokról annyit, mert kiállításom némelyik képe miatt éppen így lehetne engem is definiálni, összehozni és szétválasztani egyik vagy másik művésszel. A művészi cél mindég egy marad, csak az előadási mód, a fakturai rész változik, amit én. ha jó ízlése is van a művésznek, legfontosabbnak tartok. Hiszen azért nagyok Rembrandt és a többi nagymester, elvitázhatlanul egyéniek. Nem klaszszikusak, mint az egyptomiak s görögök, de bámulatosak ezek mellett is. 4