Az Ernst-Múzeum kiállításai 1920

40. Tizenegyedik csoportkiállítás: Vaszary, Kosztolányi, Czencz, Belányi, Lukátsovits Ily

Mialatt országunk képét távol idegenben a gyűlölet kalapálja, a magyar kultura munkásai, felocsúdva az elmúlt borzalmakból, újraéledt lelkierővel munkába állottak ismét. Előbbi kiállításunkon már két erős magyar tehetségünk, Iványi-Grünwald és Koszta József páratlanul hatalmas sikert arathattak, egy uj rajzolónk, Beron Gyula pedig szabadon bonthatta ki szárnyait. Most ismét akiváló alkotások egész sorával állhatunk elő. Először is itt van újra Vaszary János. A proletárdiktatúra derékon vágta át a nagy siker jegyében megindult kiállítását. Most szinkölteményeinek egy ujabb sorozatával jelentkezik. A szinek és foltok tüzéből hatalmas erőben cikáznak elő újra festői látományai, — páratlan látvány ez az egész mai európai művészetben! Megjelenik újra Kosztolányi Gyula, megnemesedett tónusban, meggazdagodott színárnyalatokkal, nem egy műve — csak Külváros télen c. képére utalunk — igaz értéke lesz mindenha a magyar piktúrának. Czencz János nagyrészt a Balaton partján látta meg a finom színharmóniák oly sajátos szépségeit, melyek művészetének gazdag kiegészítő részeivé váltak. Negyedik művészünk uj ember, — a vonal, a széles forma, az egybefoglaló látás, a dekoratív irány híve. Belányi Viktor a rajzra építi 3 1*