Az Ernst-Múzeum kiállításai 1919

35. Fényes Adolf

FÉNYES ADOLF UJ STÍLUSA Hat évvel ezelőtt, ah, hat évvel ezelőtt ilyen táj­ban volt e termekben Fényes Adolf utolsó kiállítása. Gyönyörűséges idők voltak azok! Azidétt jöttünk haza a római kiállításról, hoztuk haza a magyar művészet győzelmének ragyogó jelvényeit, nagy dijakat, megbí­zásokat magyar mestereknek (Szinyeinek, Csóknak), hogy fessék meg önarcképeiket Firenze számára, — magyar művészek nevétől visszhangzott a világ. Lázas munkakedv fogta el művészeinket. Az Ernst-Muzeum magyar mesterek alkotásaitól ragyogott. Jött Fényes, az ő derűs, világos, gazdag színvilágával. Fénybe me­rült tájai, finom, szürke tónusba foglalt szoba belsejei. kacagó derűt sugárzó csendéletei, mindmegannyi drága ékkövek ragyogtak felénk. Harmóniáinak elemeit a mi világunkból merítette. Magyaros voltukat mindenki el­ösmerte. Tökéletes volt az egység a művész és világa között ... Ah, hat évvel ezelőtt! Mi minden történt azóta? Mialatt a legnemesebb művészi törekvések szöktek sudárba, a világ fölött komor felhők tornyosultak, hir­telen kitört a zivatar és jött a világégés. Jöttek a szo­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom