Az Ernst-Múzeum kiállításai 1917

28. Kernstok Károly

fürdő színekben, gazdagon harmonizálva és mégis egy­séges tónusra vezetve mindent vissza. Ez az ő tónusa valami üdén egyszerű, mélyrehangolt zöldessárga egy­ség, Nyergesujfalu levegőjéből kiemelve, gazdag felhő­alakulatok ornamentikájából bontva ki őket, az atmo­szférikus hatások igazságait éreztetve. Ez az egység végtelen sok apró impresszió végső eredménye, ezek a kis vázlatok, mindmegannyi drága­kövek, a közvetlen élmény erejével hatnak, útjelzők ké­sőbbi nagy alkotásokhoz, ezekből tevődik össze Kern­stok uj művészi stilusa, mely immár megtisztult ter­mészetlátás, megnemesedett impresszióalakitás, ut az egység felé, az eljövendő nagy összefoglalás, a végső leegyszerűsítés. Nem meglepő ezek után, hogy mikor dekoratív fel­adatok elé állítják, felhasználja ujabb megösmeréseit. A természetből indul ki itt is, ha igyekszik alkalmaz­kodni a mozaik vagy az üvegfestés belső törvényeihez, a sikbanmaradás feltételéhez, a vonaljáték hangsúlyo­zásához, melynél a szin csak kisérő muzsika, mely kö­rülöleli lágy akkordokban a formát teremtő kontúrt. Ez a forma a lényeges, de ezt a formát a valóságból emeli ki, ahhoz hozza közelébb minden eleme és mint egész is igaz. Dr Lázár Béla. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom