AZ Ernst-Múzeum kiállításai 1913-1914

11. A XIX. század nagy francia mesterei

VI—VII. TEREM. KÉT FRANCIA GRAFIKUS. Tavaly ilyenkor egy nagy angol grafikust, Brangwynt mutattunk be e teremben, egy angolt, aki vaskos képzeletében erős misztikus érzéssel érezte át a jelenségeket. Helyét most két francia foglalja el, mindkettő lirikus természet, de sem képzeletben, sem előadásban nem rokon angol társukkal. MÉRYONidősebb (1821—1868.) bánatos, melancholikus ember volt, a charentoni szomorú háznak éveken át lakója, aki, mikor vizióit ki akarta fejezni, 1850-ben a rézlaphoz nyúlt, azt keresve az ő régi Párisában, ami annak az essenciája, a titkos lelke, — persze szubjektive felfogva, ahogy ő érezte át. Kora nem értette meg. Egy frankjával árulta lapjait, melyekért ma ezreseket fizetnek, de nem látták meg rajta a lélek vibrációját, melynek Whistler oly nagy bámulója volt. A mi kis kollekciónk a legelsőbbrangu levonatokat tartalmazza, a legritkább állapotokat, mert Méryon karcolás közben több érdekes, félig kész állapotban húzott le példányokat, azután dolgozott a rézlapon tovább, s igy az egyes é t a t -k nem egyértéküek. <t- 22 ***