Az Ernst-Múzeum kiállításai 1912-1913

3. Zuloaga Ignacio, Brangwyn Frank

resque iránt érzett veleszületett hajlamának felel meg az emlékmű belső lényegét fogja fel mindég, érezisfejezi ki: ez jellemzi Barnard vár hidját, itt a vizben tükröződő gótikus iv árnyéka egészen misztikus hatású ... A romantikus illúzió érzete ébred fel láttára . . . „Egyik legtisztább alkotása Ó-Hammersmith részlete, telve élettel, mozgással, hatással; igen komplikált díszletek, a fénysugár remegése a fényben uszó falakon ; a hajók megvilágítása az előtér félhomályában ; a parton lefolyó jelenetek, — mind hozzájárult ahhoz, hogy világhírt teremtsen e lapnak, — annál is inkább, mert itt szerencsésen egyesitette a mester összes témáit és egész erejét. A munkáséletből veszi tárgyait, ez érdekli Brangwynt, de a tárgyat költészetté emeli. Az ő gyára — komor és sivár az életben — lapjain megelevenül, elveszti fatalisztikus színezetét, fényben úszik és mintha nem hatna halálthozó erejűnek. Előidézi pedig ezt a fény és árnyék mesteri kezelésével, melylyel a szinesség illúzióját is fel tudja kelteni. Ebben egyre jobban közeledik Rembrandthoz, mindegyre inkább tündéribb, vizionáriusabb lesz; de sohasem nyugtalanító, mert fejlődése egyenes és harmonikus . . ." Brangwyn ma kétségkívül a modern művészet egyik jelese, mint rézkarcoló a római kiállítás egyik legnagyobb dijának nyertese. Szinyei, Zuloaga mellett ime a harmadik Rómában kitüntetett nagy mester, akit bemutathatunk közönségünknek. Mikor e sorokat irjuk, jön a hir, hogy az idei berlini kiállítás nagy aranyérmét ő nyerte el. 15