Az Ernst-Múzeum kiállításai 1912-1913

10. Magyar biedermeier-művészet

vállalt. A regényes vidék tájképszenvedélyét felébreszté, 1818-ban Pestre jött s barátokat nyert, akik művészi pályára segitik. Báró Brudern József támogatta, Bécsbe mehetett az akadémiára, mikor azonban a báró engedelme nélkül megnősült, a legnagyobb nyomorba sülyedt, Arcképfestészetből, főleg miniatűrökből élt. Ismerjük egy miniatűrjét, mely Berman S. J. műárust ábrázolja (Bécs, Dr. Heymannál), Végre 1832-ben vágyai Mekkájába, Olaszországba mehetett, ahol hírnévre tett szert, s a német művészek körében, első sorban maga az öreg Koch, ünnepelték. Lakott Pizában, Firenzében, közben 1858-ban három napra haza jött, amikor lelkesen ünnepelték. Olaszországban azonban haláláig, 1860-ig, a kor nagy mesterének tekintették, aki a klasszicizáló tájképet a legmagasabb fokra fejlesztette. A szépműv. Muzeumban gazdagon van képviselve. IV. Béla menekülése. Az Ernst-muzeumban. II. terem. 27. 161. Tájkép alakokkal. Br. Kohner Adolf ur tulajdona. 162. Magyar tárgyú tájkép. Báró Kohner Adolf ur tulajdona. 162a. Vázlat. Scheer E. (Bécs) ur tulajdona. Önarcképe. Az Ernst-muzeumban. XIV. 21. MELEGH GÁBOR, szül. Versecen 1801-ben. Temesvárt járhatott iskolába és korán festészettel foglalkozott, már 1820-ban műterme volt Versecen, amikor Brocky Károlyt is tanitotta. Majd Bécsbe <s> 35 -s> 3*