Az Ernst-Múzeum kiállításai 1912-1913

9. Ligeti Miklós

Ligeti is azt leste: mivel teremt a természet illúziót ? A döntő formák kiemelésével. Ebben az elvben mindegyik művészeti iskola egy. Az a kérdés : melyik a döntő forma ? Ezt pedig a képzeleti kép sajátossága határozza meg. Mit olvasok ki a természetből, micsoda illúziót akarok teremteni,— döntőnek azt a formát találom, mely képzeleti képemnek megfelel. Ligeti képzeletében mozgalmas, játszi, véletlenül kialakult lelki alakulatok éltek, s döntőnek azt a formát tartotta, mely magához vonzotta a fényt, kiugrásaival jelentőséget adott neki, a mellette kialakult mélyedéssel szigorú plasztikát. A döntő forma az, mely a mozgást vezeti, s izlése határozza meg a mértéket, nehogy deformációkba tévedjen. Azonkívül számolnia kellett az anyaggal, bronznak, márványnak természetével, mely más-más formakiképzést követel, a belső képeihez válogatva őket. így jutott el ahhoz a biztonsághoz, melylyel ma a legelsőbbrangu arcképszobrászunk, mert arcképeiben bámulatos erőben fejezi ki a jellegzetes formát, melyet uralkodóvá tesz, s ezzel az állandót fejezi ki az egyénben, de ez az állandó egy meglopott pillanatnyi igazság. Ez ellentétesnek látszó két elembe harmóniát tud bevinni, — válogatva a benyomások sokaságában, meglesi és kiemeli a lényeges formát, amelyre fényt vezetve a jellem legbensőbb titkát revelálja, árnyékba helyezve minden lényegtelent, a fényjáték delikát átmeneteivel mozgást teremt a formák világában : ime Ligeti stíljének lényege. • 6 •