Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

Magyarországon sikert aratott, ugyanakkor a németországi sajtóvisszhangok egy része még mindig az értékkülönbségnek is feltételezett kelet-nyugati dichotómia alapján, bántó módon emlegette azt az „Isten háta mögötti világot" - Erdélyt, s az ottani szászokat -, melyben maga a művész jórészt működött.

1264 A kulturális transzfer fogalmai feltűntek azon a konferencián is, amelyet a bécsi Collegium Hungaricum rendezett 2003-ban. A Kulturális transzfer és kulturális identitás. Budapest és Bécs a historizmustól az avantgárdig c. szimpózium voltaképpen a bécsi Collegium Hungaricum és a grazi Karl Franzens Tudományegyetem „Modernitás - Bécs és Közép-Európa 1900 körül" elnevezésű kutatócsoportjának közös rendezvénye volt. Csatlakozva a Kunsthistorisches Múzeum és a Budapest Történeti Múzeum által szervezett Zeit des Aufbruchs. Budapest und Wien zwischen Historismus und Avantgarde eimü kiállításhoz, annak tudományos hátterére kívánt rávilágítani. A 2003. február 10-től április 22-ig a bécsi Harrach-palotában megrendezett tárlat témája azoknak a párhuzamoknak és különbségeknek a bemutatása volt, melyek Budapest és Bécs művészeti és tudományos életét jellemezték a századforduló idején, különös tekintettel a magyar képzőművészetre, építészetre és iparművészetre.

1265 A szimpózium, ellentétben a kiállítással, egyforma súllyal foglalkozott osztrák és magyar kulturális vonatkozásokkal. A kiállítás által feldolgozott korszak: 1873, a bécsi világkiállítás dátumától - amelyen első ízben szerepeltek külön szekcióban a magyar kultúra és civilizáció dokumentumai - terjedt az avantgárd művészet hazai fellépéséig, 1914-ig. Mind a tárlat szervezői, mind pedig a katalógustanulmányok szerzői mint a hatások és ellenhatások világára tekintettek az Osztrák-Magyar Monarchia pluralista társadalmaira.

1266 Magának a kiállításnak hosszú utóélete volt: némileg megváltozott mütárgyanyaggal, s a katalógusokban más-más tanulmányokkal bemutatták azt Budapesten és Szentpéterváron is.

1267 Az osztrák-német viszonylatban jól működő kulturális transzfer példájaként említhetjük még a Magyar Nemzeti Galéria és a stuttgarti Staatsgalerie által 2004-2005-ben rendezett Modernizmusok/Modernismén című tárlatot. Itt nem csak a kétnyelvű katalógus járult hozzá a jobb megértéshez, hanem az anyag válogatása és a katalógus tanulmányainak közös szempontja is, amely nem csak a modernizmusok folyamataira, hanem a jelen tudománytörténeti helyzetére, illetve változásaira is kiterjedt. Ulrich Pfarr tanulmánya például elhatárolódását is kifejezve utalt arra a - korábbi évtizedek kutatásában érvényesülő - „szimbolikus földrajzra", amely csupán „a nyugati művészetet tekintette a korai modernség örökösének", (...) ami által „feledésbe merült sok közép- és kelet-európai művész hozzájárulása a nyugati szemléletmódhoz". Tehát a németországi művészettörténész a fentebb emlegetett „közös múlt" platformjáról kiindulva elemezte tárgyát, hasonlóan a katalógus magyar szerzőihez.

1268 A kiállítás eredményessége főként ennek az egységes szemléletnek volt köszönhető, elkerülve a múzeumok történetéből adódó, szemléleti különbözőségek buktatóit: a Nemzeti Galériából, a Szépművészeti Múzeumból vagy a stuttgarti Staatsgalerie-ből jövő kutatók azonos fogalmi rendszerben s főként filológiai igényekkel tárgyalták a közép-európai modernizmusok kérdéseit. A témák megközelítésének ez az újfajta perspektívája csupán az utóbbi két évtized fejleménye, amelyre a magyarországi kiállítások is támaszkodtak. Ulrich Pfarr arra hivatkozott, hogy „csak a legutóbbi időben vállalkozott egy sor kiállítás és publikáció az összeurópai modernség rekonstrukciójára".

1269 Az általa említett kiállítások közül említsük meg újból a Bonnban, 1994-ben megrendezett Europa, Europa című tárlatot, amelynek rendezője, Ryszard Stanislawski kelet-európai szemszögből tekintve mutatta be a „nyugati" avantgárdot, négykötetes katalógusban ismertetve azokat az eseményeket és tényeket, amelyekkel az avantgárd kiteljesedéséhez Kelet-Európa hozzájárult.

1270 A kiállítás intendánsa az a Pontus Hultén volt, aki az 1978-ban Párizsban megrendezett Paris-Moscou, ParisBerlin, Paris-New York kiállítássorozat kurátoraként jelentős befolyást gyakorolt a művészeti élet geográfiai horizontjainak átformálására. Az Europa, Europa című bonni rendezvény az ismeretek pótlásán túl kisebb hatást gyakorolt, mint tervezői remélték. Az egyik ok az lehetett, hogy túlzott hangsúlyt kapott annak állítólagos „revans"-jellege.

1271 A rendező: Ryszard Stanislawski, a lódzi Múzeum Sztuki korábbi igazgatója volt, aki 1966-tól kezdve jelentős gyűjteményt teremtett itt a modern nyugati művészet alkotásaiból. Stanislawski a bonni tárlatot mintegy reakciónak szánta, tekintettel az 1981-ben Kölnben 1264 Roberta De Righi cikkéből (Münchner Abendzeitung) idézi több hasonlóval együtt: Claus Stephani: Mattis-Teutsch-Retrospektive in München. Siebenbürgische Zeitung 28. August 2001. 1265 Kat. Wien Kunsthistorisches Museum Palais Harrach 2003. A kiállítás magyar és osztrák múzeumi összefogással készült. Részvevői a Budapest Történeti és az Iparművészeti Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria, valamint a Kunsthislorisches Museum és az Österreichische Galerie voltak. Főkurátor: F. Dózsa Katalin, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese. Szervezője a Collegium Hungaricum részéről Prof. Dr. Csúri Károly igazgató. Az osztrák kurátorok: Dr. Reinhard Pohánka, a Kusthistorisches Museum Wien, Dr. Franz Smola, az Österreichische Galerie Belvedere és Dr. Agnes Pistorius, Österreichisches Theatermuseum munkatársa. A magyar szakemberek közt Dr. Bakó Zsuzsa és Plesznivy Edit a Magyar Nemzeti Galériát képviselték, Sármány-Parsons Ilona, Sisa József és Boka László (utóbbi az Országos Széchényi Könyvtár részéről) voltak további tagjai a szervező bizottságnak. 1266 Ezt a szemléletet képviselik például a katalógusban egyrészt Moritz Csáky: Österreich-Ungarn. Eine kulturhistorische Annäherung; valamint Fried István: Österreichisch-ungarische Kontakte in der modernen Literatur um die Jahrhundertwende című tanulmányai. Az említett konferencia-előadások között: Dr. Helga Mitterbauer: Művészet és kultúra- Általános tendenciák, transzfer és fejlődés Bécsben, ill. Ausztriában; Dr. Sármány-Parsons Ilona: Magyar és osztrák képzőművészeti kapcsolatok - magyar szemszögből. 1267 Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között 1873-1920. Kat. Budapest BTM-MNG-OSZK 2004, főkurátor: F. Dózsa Katalin; A szentpétervári kiállítás a hivatalos nemzetközi kulturális kapcsolatok keretei között jött létre; megnyitották: Bozóki András magyar, Elizabeth Gehrer osztrák, Alekszandr Szokolov orosz kulturális miniszterek, valamint az Ermitázs főigazgatója, Mihail Piotrovszkij. Katalógusa: Vena i Budapest na rubezse vekov 1870—1920-e. Proizvedenija iz szobranij Avszrtii, Vengrii i Rosszii. Katalog visztavki. Szankt-Peterburg: Szlávija 2005. 1268 Bajkay Éva Bakos Katalin - Gergely Mariann - Gonda Zsuzsa - Kopócsy Anna - Róka Enikő. 1269 Ulrich Pfarr: Egy tragikus évszázad hajnala/ Die Morgenröte eines tragischen Jahrhunderts. In: Kat. Budapest MNG 2004, 28. 1270 Kat. Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland 1994. 1271 A kiállítással foglalkozó sajtókritikák is elsősorban ezt a „revans"-jelleget vették észre. Ez a benyomásuk abból eredhetett, hogy a tárlatot ajánló hirdetések is ezt a mozzanatot hangsúlyozták: „Der Osten zeigt's dem Westen." Ld.: Aus dem Osten ein Schluchzen. Die Bonner Ausstellung „Europa, Europa" ist eine Materialschlacht gegen Wessi-Arroganz. Der Spiegel 25/1994. 20. 06. 1994, 170-172; Revanche aus dem Osten. Die Bonner GroJSausstellung „Europa, Europa" zeigt die Avantgarde des 20. Jahrhundets - zum erstenmal aus östelicher statt aus westlicher Sicht. (Christoph Blase in:) Focus 1994. Nr. 21 ; Pataki 1995. www. focus.de/kultur/mcdien/kunst-revanche-aus-dem-osten-aid. 2009-05-31.