Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - A. A Magyar Nemzeti Galéria a tömegművelődés intézménye, 1957-1981

A. A Magyar Nemzeti Galéria mint a tömegművelődés intézménye, 1957-1981 A hatvanas évek A hatvanas évek legelején Pogány egy kisebb tanulmányt tett közzé A Nemzeti Galéria helye a művészettörténet távlati tudományos kutatási tervében cimmel.

67

' Ebben kifejti, hogy a 19-20. századi magyar művészet történetét a marxizmus-leninizmus szellemében teljesen át kell írni, s ez a feladat szerinte a Galériára hárulna. A további témák kutatására nézve javasolja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia keretei között jöjjön létre a Művészettörténeti Kutató Intézet.

672 Hivatkozik az 1960 októberében az MTA által megrendezett nemzetközi művészettörténeti konferenciára, ahol felmerült az igény a szocialista államok művészetét illető komparatív kutatásokra.

673 Ideológiai okokból ezek a tervezett kutatások állami, s nem földrajzi régióknak megfelelően zajlottak volna.

674 Pogány háromféle kiadvány megjelentetését veti fel: „a hatvanas évek vége felé, mindenképpen a tizenöt éves terv keretei között, meg kellene írni az új magyar képzőművészet öt-hét kötetes tudományos kézikönyvét, nyolc-tíz kötetre terjedően a magyar képzőművészek lexikonját, s talán mindenekelőtt a magyar mütörténelmi szótárt."

675 Annak ellenére, hogy Pogány később az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának magyar művészettörténeti kézikönyv-sorozatával kapcsolatos terveiben is szerepet kapott, és gyakorlatilag a 19. század második felével foglalkozó kötet szerkesztője volt, a munkálatok e téren megtorpantak.

676 Ennek egyrészt az lehetett az oka, hogy a Nemzeti Galéria a kezdetektől még vagy két évtizedig az elhelyezkedés gondjaival küzdött, másrészt, hogy Pogány a hetvenes évek elejétől már nem tudott vagy nem kívánt alkalmazkodni a Művészettörténeti Kutatócsoport megalakítása (1969) utáni újabb kutatási - ideológiai körülményekhez.

677 Mivel a kortárs képzőművészet a hatvanas évek óta a Nemzeti Galéria akadémiai témájának számított, Pogány talán sérelmesnek találta, hogy az akadémiai kézikönyvben e téma gazdája Aradi Nóra lett.

678 A kézikönyv fejezeteivel foglalkozó, 1973-ban kiadott szinopszisok közül ugyanis Aradi tanulmánya vette számba az 1945 utáni képzőművészet történetét. Aradi itteni írásában megjelenik egy, a későbbi évtizedekben kiteljesedő mozzanat, mely a közelmúlt művészeti kérdéseire már nem az egyetlen ideológia szempontjából, hanem leíró módon, majdhogynem tudománytörténetileg tekintett.

679 Nem ok és előzmény nélkül. A hazai kultúrpolitikai állásfoglalásokban is megfigyelhető ez az egyre inkább általánossá váló „leíró" - azaz egyre kevésbé ideologikus - stílus. A korszak kultúrpolitika-történeti kutatásai szerint a hetvenes évek második felére, „a párton belüli kemény mag befolyásának gyöngülésével is összefüggésben, a társadalomtudományokra vonatkozó állásfoglalások szemlélete lényegesen megváltozott: az állásfoglalások leíró, elemző megközelítéseket alkalmaztak a történettudomány, a szociológia, az állam- és jogtudományok, a politikatudományok és a régészettudományok esetében".

680 Az intézmény megszervezése A Magyar Nemzeti Galéria megszervezésének első lépései közé tartozott a költségvetés elkészítése, az elhelyezés terve, valamint a Szépművészeti Múzeumból átirányítandó munkatársak kijelölése.

681 Az új múzeum gárdáját kizárólag a Szépművészeti 671 Pogány 1962. Pogány műveinek bibliográfiája tévesen adja meg a cikk megjelenésének adatait. (Helyesen: Múzeumi Közlemények 1962. 2. 1-5.) Kézirata: 1-6. oldal. 672 A cikk kéziratában Pogány kihúzta azt a sort, miszerint az intézetnek már 1961-ben működnie kellett volna, s mint csak a jövőben megalakítandó szervezetről szól. Ez azt mutatja, hogy az intézet tervei korábban ténylegesen megszülettek. Ezek a korábbi tervek számomra eddig nem voltak feltalálhatóak. Az alakulás problémáiról: Vayer Lajos: A művészettörténet-tudomány központi aktuális kérdése: egy kutatóintézet. In: A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei 1964, 416-417. 673 Az MTA által szervezett konferencia bevezető előadását Pogány tartotta A közép- és kelet-európai népek nemzeti művészetének kialakulása címmel. Korreferens: Aradi Nóra. A konferencia előkészítője Vayer Lajos. A meghívottak körére és a programra nézve lásd: MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 20. dosszié. 674 Lenin tézisei a népek integrációjáról nem földrajzi, hanem osztályszemléletűek voltak. Szerinte az integrációt meg kell előzze a nemzeti önrendelkezés kiteljesedése, melyet azonban a haladás szempontjából csupán átmeneti állapotnak tekintett. Irinyi 1973, 268-272. 675 Pogány 1962, 1-2. 676 MTA Tájékoztató 1972, 3; Tímár 2000, 9. 677 Noha Pogánynak szerződése volt egy akadémiai támogatással 1969-ben kiadandó kötetre, az még 1983 után sem készült el. Bobrovszky Ida az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának nevében 1983-ban felszólítja, hogy nyilatkozzon a kötet állásáról. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 118. dosszié, személyi dokumentumok. 678 A Nemzeti Galéria tudományos feladatai között három akadémiai téma tér vissza a hatvanas évektől rendszeresen: „A magyar képzőművészet a felszabadulás után"; „Szocialista képzőművészet hagyományai"; „Nemzeti jellegzetességek a magyar képzőművészetben". Lásd: Jegyzőkönyv az OMT 1971. febr. 9-én tartott újjáalakuló üléséről. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 121. dosszié/17. 679 MTA Tájékoztató 1972, 105-117. Ebben a szellemben készült a korszak dokumentumait felsorakoztató kötet is: Válogatás a magyar képzőművészet dokumentumaiból 1976. 680 Drabancz-Fónai 2005, 218. 681 A szervezéssel kapcsolatos iratok: A Nemzeti Galéria szervezésével kapcsolatos problémák. (Fővárosi Képtár 1957. évi költségirányzata; Az Országos Szépművészeti Múzeum dolgozóinak névsora szervezeti felépítés szerint, 1956. december); Javaslat az Orsz. Szépművészeti Múzeum személyzeti állományából a Nemzeti Galériának átadandó dolgozókról. Kézirat, 1957. március 21. 1-10. oldal. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 122. dosszié, az MNG szervezése, 1-2. szám. Az elhelyezkedés a Munkásmozgalmi Múzeum 1952-es tervrajzai alapján történt.