Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

Függelék

lógusok jelentek meg. Ezeknek az anyagát Köszeghy Elemér, mint az Ingó Műemlékek nyilvántartó-vezetője, cédulákra feldolgozta. A több ezer kartotékcédula és fénykép a Műemlékek Orsz. Bizottságának adatott át és ott állnak most is rendszeres kezelés alatt. A felszabadulás után a gyűjteményekről szóló, többnyire szóbeli vagy Írásbeli bejelentés alapján nyomtatott nagy MAGYAR NEMZETI MÚZEUM című felirattal ellátott táblákat küldtünk a gyűjtemény-tulajdonosoknak és azokat az adatokat pedig, amelyek magángyüjteményi elkallódásokról szólottak, a Jeszenszky Sándor vezetésével működő, külföldre került műkincsekről gondoskodó hivatallal tudattuk. Budapest 1949. február 10-ikén Tisztelettel Mihalik Sándor Helyettes igazgató 10. Magyar Országos Levéltár, K 726-1949-135 58/ 1949 A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának Budapest, Múzeum körút 14-16 f.é. február 2-án 135/1949. sz. a. kelt átiratára van szerencsém értesiteni, hogy a vezetésem alatt álló Köz- és Magángyűjteményből Elhurcolt Művészeti Alkotások Ügyeinek Miniszteri Biztosságának feladata számba venni azt a veszteséget, melyet a háború következtében műtárgyakban szenvedtünk. Kutatás és bejelentések alapján több mint tízezer elveszett vagy megsemmisült műtárgyról készültek kartonok, mégpedig két példányban, az egyik az alkotó nevének, a másik tulajdonos nevének vezérszavával. Az adatgyűjtés kiterjed festményekre, miniatűrökre, grafikai művekre, szobrokra, érmékre, ezeken kívül muzeális becsű iparművészeti tárgyakra, mint textilekre /gobelin, szőnyeg, egyéb textil/, ötvös müvekre /arany, ezüst, ékszer, óra, bútor/, kerámiára /porcelán, fayance, üveg/ egyéb dísztárgyakra és a Kelet művészetére. Nemzetközi megállapodás értelmében a német megszállás alatt volt országok elveszett műtárgyairól katalógust készítenek és ezek felkutatása érdekében azt publikálják. A franciák és a belgák már meg is küldték katalógusukat. A miniszteri biztosság az 1947. októberig beérkezett adatok alapján elkészítette a magyar veszteség katalógusának első kötetét, melyben 6918 elveszett, vagy megsemmisült műtárgy adatai foglaltatnak. Azóta már majd ekkora anyag gyűlt össze a második kötet számára. A katalógus, tekintve, hogy arra elsősorban az amerikai Collecting Art Point nyomozótestületének van szüksége, magyar-angol bilingvis szöveggel készült. Az angol fordítás most van befejezés alatt. Sajnos a katalógus kinyomtatásának költségére eddig nem sikerült fedezetet találni, pedig ez nemcsak a külföldi múzeumoknak szétküldve a kutatás érdekeit szolgálná, hanem fontos kulturhistóriai dokumentum is lenne. A Miniszteri Biztosság a legnagyobb készséggel áll a Tanács rendelkezésére, csak kéri pontosan megjelölni, milyen adatokra van szüksége. Dr. Jeszenszky Sándor ny. miniszteri osztályfőnök miniszteri biztos 11. Népművelési Minisztérium iratai, MOL XIX-J-3-a-1713 IIA Feljegyzés a Múzeumi Központtal való együttműködésről Havas Lujza 1950. május 13., 1. oldal OL X

IX-J-3-a-1713-2-51-1951/51 d. (részlet) „A Múzeumi Központról szóló rendelet megállapítja a Népművelési Minisztérium és a V.K.M. társfelügyeletét a Múzeumi Központ munkája felett. Ez mindeddig nem valósult meg. A Múzeumi Központ előkészítő munkálatairól a V.K.M. részéről még értesítést sem kaptunk, a kapcsolat a mi kezdeményezésünkre jött létre. Megkaptuk a káderjavaslatokat, de a munkakörök megjelölése nélkül, utóbbi feljegyzést többszöri ígérgetés és halogatás után csak késedelmesen kaptuk meg. Ortutay, az akkori kultuszminiszter hangsúlyozta, hogy a káderjavaslatokkal kapcsolatos állásfoglalásunkat nem ismerik el döntőnek, és saját határozataikat fogják keresztülvinni. Jóllehet tudomásunk volt arról, hogy az előkészítő munkálatok már előrehaladott stádiumban vannak, hivatalosan erről semmilyen értesítést nem kaptunk. Januárban, amikor már beköltöztek az új épületbe és munkatervük is készen volt, átmentem Molnár elvtárshoz a szervezési osztály vezetőjéhez, részben információ céljából, részben azért, hogy a hozzánk beérkezett, de a Múzeumi Központ által végrehajtandó ügyiratok elintézését átbeszéljem. Ugyanakkor felajánlottam néhány, a Népművelési Minisztérium tulajdonában lévő, illetve számára a Szépművészeti Múzeumtól kikért vándorkiállítás anyagát, amelyeket mi akkor technikai akadályok miatt nem tudtunk útnak indítani. Segítségükre voltunk egy szovjet reprodukciós kiállítás anyagának megszerzésében és a költségek egy részét (500.-Ft) magunkra vállaltuk. Azonban a levelezés a legapróbb ügyekben is csak a V.K.M. V/2 ügyosztályán keresztül történhetett a V.K.M. utasítására. Azóta egyes konkrét ügyekben - ha a Múzeumi Központ részéről vontatottan is - megszakítás nélkül fennáll a kapcsolat a Népművelési Minisztériumon keresztül futó, de részben a Múzeumi Központra tartozó ügyek révén. (Műtárgyak, műemlék ügyek stb.) Amióta Pogány Ödön Gábor vezetőpozícióba került a Múzeumi Központban, a kapcsolatban némi javulás állott be. Március 28-án Molnár elvtárssal együtt a Népművelési Minisztérium képzőművészeti osztályán megbeszélést folytattam velük, de ennek eredményeképpen sem alakulhatott ki intézményes kapcsolat. Szükséges lenne a Népművelési Minisztérium befolyását a Múzeumi Központ képzőművészeti irányításában intézményesen biztosítani. Távolabbi perspektíva: ha a Minisztériumban lehetőség van megfelelő apparátus létrehozására, kívánatos lenne ez év végén, vagy jövő év elején a képzőművészeti és Iparművészeti múzeumok vezetésérc még közvetlenebb befolyást gyakorolni. Havas Lujza