Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

Függelék

Mivel azonban a gipszmásolatok igen nagy része, továbbá az eredeti görög szobrok gyűjteménye (az Arndt-féle gyűjtemény és az újabb vásárlásokból származó darabok) még ideiglenes nyilvántartásba sincsen véve, az a megállapodás jött létre, hogy a szoborgyüjtemény ezen részére nézve a leltári ellenőrzés csak a teljes anyagot felölelő szabályszerű leltári nyilvántartás elkészülte után fog eszközöltetni. Hasonló megállapodás jött létre a grafikai gyűjteményre vonatkozólag is. A grafikai gyűjtemény ugyanis jelenleg nem rendelkezik olyan leltári nyilvántartással, amely az ellenőrzés, illetőleg az átadás biztos alapjául szolgálhatna. A gyűjtemény vezetőjének kijelentése szerint azonban a grafikai gyűjtemény egész anyagát szabályszerű leltár előkészítése jelenleg munkában van. A könyvtárnál a szurpróba czéljából előkért könyvek kivétel nélkül előadattak. Mivel az átvevő igazgató a múzeum egyéb jelentéktelen gyűjteménytárgyainak, illetve egyéb ingóságainak részletes ellenőrzését nem óhajtotta, az átadási eljárás ezzel befejezést nyervén, kiküldöttek kijelentik, hogy - a fentebb említett megszorításokkal - a múzeum teljes leltári vagyona hiánytalanul átadatott dr. Petrovics Elek múzeumi igazgató kezébe. A jegyzőkönyv ezután lezáratott és felolvastatott. Budapest, 1914. október 21. Az Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum részéről Dr. Petrovics Elek igazgató Dr. Peregriny János titkár Mondok Károly min. számtiszt Pauer Endre számvevő 6. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai IV. füzet, 17-19. Szabályrendelet Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem alkalmazottainak mellékfoglalkozása tárgyában. 1. §. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem tisztviselői, altisztjei és szolgái díjazással járó, állandó mellékfoglalkozást csak az. Igazgató-tanács, időleges mellékfoglalkozást pedig csak intézetük első tisztviselőjének jóváhagyása mellett folytathatnak. 2. §. A Gyüjteményegyetem tisztviselőinek és alkalmazottainak, valamint feleségüknek és a velük közös háztartásban élőknek - az állami alkalmazottak részére az 1897. XX. t.-c. 46. §-ban és a Pénzügyi Szolgálati Szabályzatban tiltott mellékfoglalkozásokon kívül - tilos még saját intézetük gyűjtési körébe tartozó tárgyakkal kereskedni és ily kereskedelmi ügyletekben közvetíteni, vagy ilyen tárgyak adásvételével foglalkozó vállalatoknál bármilyen minőségben alkalmazást és megbízást (becslést stb.) vállalni. 3. § Műtárgyak árverésével kapcsolatos és díjazással járó munkát a tisztviselők csak intézetük első tisztviselőjének esetenként írásban kikért engedélyével vállalhatnak. Az engedély megtagadását a hivatal főnök indokolni nem köteles. A tisztviselő tevékenysége ily esetekben csak a műtárgyak meghatározására és a katalógus tárgyilagos szerkesztésére terjedhet ki. A tisztviselő állására való utalást úgy a katalógusban, mint egyébként kerülni kell. 4. §. Magánfelek könyvtárainak, levéltárainak, gyűjteményeinek és műtárgyainak tudományos jellegű feldolgozását, rendezését, katalogizálását, becslését díjazás ellenében a tisztviselő csak intézete első tisztviselőjének jóváhagyásával vállalhatja. írásbeli szakvéleményt (attest) a tisztviselő csak abban az esetben adhat ki, ha az intézet első tisztviselője a nála jelentkező fél kérelmének megvizsgálása alapján megállapította, hogy a szakvélemény kiadását kivételes méltányossági körülmények indokolják és az engedélyt erre megadja. Az ilyen módon kiadott szakvéleményekről az intézetnél - másolat visszatartása mellett - nyilvántartást kell vezetni. 5. § Magánfeleknek a 4. §-ban említett tárgyakra vonatkozó adás-vételi ügyleteinél a tisztviselőnek közreműködni és közvetíteni tilos. Ha a tisztviselő tudományos jellegű magánmunkálatok során arról értesül, hogy a 4. §-ban említett oly tárgyak kerülnek elidegenítésre, amelyek valamely közgyűjtemény részére fontossággal bírhatnak, köteles erről saját intézete vezetőségének jelentést tenni és a közérdeket mindenben előmozdítani. 6. § A tisztviselő magánfelek részére díjazás ellenében csupán intézete első tisztviselőjének engedélyével végezhet kutatásokat és készíthet másolatokat. Tilos azonban az Országos Levéltár- és a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára tisztviselőinek magánjellegű nemesség- és címerkutatási és igazolási ügyekben díjazás ellenében közreműködni. 7. § A gyűjteményegyetem tisztviselőinek saját részére nem szabad annak a gyűjteménynek körébe vágó tárgyakat gyűjtenie, melynél szolgálatot teljesít. A tisztviselő a tudományos működéshez szükséges szakkönyvtár, valamint a lakásberendezési tárgyak nem esnek tilalom alá. Amennyiben a tisztviselő szolgálatbalépésekor ilyen tárgyakat tartalmazó gyűjteménnyel bír, úgy tartozik azok részletes jegyzékét az intézete első tisztviselőjének beszolgáltatni. Az Országos Magyar Gyüjteményegyetem Igazgató-tanácsának 1925. évi november 17-én tartott üléséből. Hóman Bálint s.k. egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, ügyvezető alelnök. 467/1926. 111/b. szám. Jóváhagyom Budapest, 1926. évi március hó 31. A miniszter helyett: Dr. Petri Pál s. k. államtitkár. 7, Szépművészeti Múzeum Irattár, 565/1935 Tárgy: Petrovics Elek főigazgató búcsúja a tisztviselőktől és altiszti személyzettől. Lássák az összes tisztviselők és altiszti személyzet. Budapest, 1935. évi július 2 Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum tisztviselőihez Állapotom nem engedi, hogy személyesen vegyek búcsút a Szépművészeti Múzeum tisztviselőitől. E sorokban kérem tehát őket, fogadják hálás köszönetemet a készségért és jóakaratért, mellyel az intézet fejlesztésére irányuló igyekezetemben támogattak, s azért a kedvességért és melegségért, melyet a hivatalos érintkezésben mutattak, s amely sokban járult hozzá ahhoz, hogy a Szépművészeti Múzeumot nemcsak hivatalomnak, hanem