Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

II. A nemzeti képtár gondolatának kiteljesedése

Múzeum képtára számára megfestendő történeti kép-pályázatokat is, melyeket a VKM írt ki Eötvös miniszterségének elején.

66 A megfestendő témák meghatározásában Eötvös a művészeti ügyekben felkért tanácsadó testületre támaszkodott. A Képzőművészeti Országos Tanács létesítését, melynek körében 53 szakértő állt a VKM rendelkezésére különböző ügyekben, 1871 márciusában, Pauler Tivadar minisztersége idején hagyta jóvá Ferenc József rendelete.

67 A millenniumig terjedő közel harminc év folyamán, azaz a felelős magyar kormányok időszakában ezen a bizottságon kívül szép számú parlamenti vizsgálóbizottság is foglakozott a Nemzeti Múzeum ügyeivel. A legkorábbi ilyen szakértői csoport, amely egy 11 tagú bizottság volt, 1871ben kezdte meg működését gr. Mikó Imre, a Történelmi Társulat elnökének vezetésével.

68 A második, kilenc tagú bizottság 1880ban jött létre, Radvánszky Béla elnökletével.

69 A Nemzeti Múzeum életében azonban elsősorban nem a minisztériumi változások, Eötvös kormányának megrendelései, hanem Pulszky Ferenc 1869 elején történő igazgatói kinevezése hozott lényeges változásokat.

70 Pulszky ekkorra már fontos szerepet játszott a képzőművészeti életben: 1866. december 28-án megválasztották az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnökévé.

71 1869-ben a Képviselőháznak is tagja lett. Pulszky sokkal nagyobb hatáskört kapott elődjénél múzeumi terveinek megvalósításához. Igazgatói pályázatának szövege ugyan máig nem vált ismeretessé, cikkei révén a múzeumokkal és művészettel kapcsolatos felfogása azonban eljutott a szélesebb kortársi közönséghez is.

72 Ennek foglalata - kissé nehézkes fogalmazásban - a már említett 1841-es akadémiai székfoglalójában is megjelenik: a kultúra és a művészet egyetemes felfogása, melynek részét képezi a nemzeti sajátosságokra épülő művészeti gyakorlat is. Az egyetemes szó helyett Pulszky a „világeszmélet" kifejezést használja, amely voltaképp az emberi történelem egészének szemléletét jelenti.

73 Az ő igazgatása alatt a Nemzeti Múzeum a teljes civilizáció haladását kívánta emlékanyaga révén bemutatni.

74 A múzeumnak ezt a programját Pulszky részben miniszteri támogatóinak köszönhetően, részben parlamenti befolyása révén a nyolcvanas évek közepéig jelentős mértékben megvalósíthatta.

75 A múzeum régészeti kiállítása az őstörténeti idők emlékeitől kezdődően mutatta be az emberiség fejlődését, a művészet fejlődését pedig a görög szobrászati gyűjtemény szemléltette.

76 A hetvenes évek hirtelen gyarapodásai, a Nemzeti Múzeum helyiségeinek szűkös volta, de a szakosodás is elkerülhetetlenné tettek újabb és újabb gyűjtemények leválasztását a Nemzeti Múzeum anyagáról. Elsőként az Országos Képtár megalakulása nyújtott lehetőséget a múzeumi képtár egyes részeinek átsorolására (1871), amit egy évre rá az iparművészeti emlékanyag elkülönítése követett az iparművészek oktatását célzó külön gyűjteménybe (Iparművészeti Múzeum 1872). A Történelmi Képcsarnok megalakulásával a nyolcvanas években is folytatódott a tagozódás folyamata (1884). A külön gyűjteményeket Pulszky Ferenc támogatásával és a Nemzeti Múzeum koncepciójának megfelelően alakították ki. Pulszky ugyanis nemcsak mint annak igazgatója gyakorolt döntő befolyást a hetvenes és nyolcvanas évek múzeumügyére, hanem a múzeumok országos főfelügyelőjeként is, és minden jel szerint ötletgazdája volt ezeknek a változásoknak. A REGI ES MODERN MAGYAR MŰVÉSZET MEGJELENÉSE A MÚZEUMI GYŰJTEMÉNYEKBEN A (Nemzeti) múzeumi képtár helyzetének megváltozásához az Esterházy-képtár megvásárlása vezetett.

77 A tulajdonossal történő megállapodás alapján a gyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémia képtári termeiben volt felállítva. A vásárlás után Pauler Tivadar miniszter felkérte Pulszky Ferencet, mint a Nemzeti Múzeum igazgatóját és a Képzőművészeti Országos Tanács elnökhelyettesét, hogy a képtár ügyeit is vegye át, továbbá gondoskodjon leltározásáról. Az eddig ismeretlen dokumentum alapján joggal vélhető, hogy ezen időpont után az Országos Képtár ügykezelés vonatkozásában voltaképp a Nemzeti Múzeum kihelyezett részlegévé vált.

78 Pulszky Ipolyi Arnold képgyűjteményének megszerzésekor egyaránt gondol az Országos Képtár és a múzeum gyarapítására. Az Ipolyinál Szentkereszten tett látogatásáról írja, hogy „mestermüveket azonban nem láttam itt 66 Ilyen minisztériumi megrendelésre készített mii Benczúr: Vajk megkeresztelése, Than Mór: IV. Béla és Rudolf találkozása a morvamezei ütközet után. Az igények is innen származtak: nemcsak az egyszerű történeti képek, hanem a kiegyezés utáni magyar állam históriai legitimációjának fontos jelenetei. Állami műpártolás: Az állami történeti képpályázatok. Kat. Budapest 1995, 40-31; III. fejezet, 313; Kat. Budapest MNG 2000, 640-642. (kat. sz. XIII-5; XIII-6.) 67 A Képzőművészeti Országos Tanács első elnöke Waldstein János, elnökhelyettese Pulszky Ferenc, titkára (jegyzője) Maszák Hugó. Utóbbiról lásd: Révész 2002. 68 Szalay 1902, XXXIV. Jegyzője P. Szathmáry Károly. Jelentése: P. Szathmáry 1874. 69 Véleménye: Radvánszky 1881. 70 Henszlmann Imre is pályázott az igazgatói székre, legalább is erre utal a Nemzeti Múzeumról írt cikke. Henszlmann 1866. A másik pályázó: Rómer Flóris; Szentesi 2006a, 17. jegyzet; Szilágyi 1997, 30. 71 Ezt a tisztét 1879. december 14-ig töltötte be, utóda Ipolyi Arnold 1885. április 15-ig. 72 Programjáról lásd: Szilágyi 1995; Szilágyi 1997; Szentesi 2006a, 32-33. 73 „Mert korunk nem többé azon régi naiv idő, melyben a történeti ismeretek nélkül folytatható a művészet, a múltnak századai általunk többé ki nem törültethetnek a történetekből - bennök gyökerezünk mi is, sem a világóra mutatója önkényesen vissza nem taszítathatik - korunkban csak a világeszmélet vezethet oda, hová a régiek nagyszerű ifjontiságuk által eljutottak. Csak ha a történetek egész sorát felfogjuk, csak akkor emelkcdhetík képzelődésünk még egyszer a művészet derült magasságára." Művészettörténet-írás programjai 1999, 27. 74 Pulszky 1875. A cikk további változatairól lásd: Szentesi 2006a. 90. 75 Parlamenti befolyásáról ő maga nyilatkozott az iparművészeti tárgyak megvásárlásával kapcsolatos, 1872-es büdzsé-vita kapcsán. Pulszky [1879?] III. kötet (Úti vázlatok), VIII. 236-239; Végh 1931. 76 Szilágyi 1997; Szentesi 2006a. Az európai régészeti múzeumokból Pulszky nem csak művészeti alkotások, hanem őskori leletek öntvényeit is beszerezte. Az 1874-ig kialakított régészeti kiállítást cikksorozatban ismertette. Pulszky 1974. 77 Becikkelyezés: 1871. XI. tc. 78 Szvoboda idézi Pulszky jelentését az Országos Képtár számára történt vásárlás ügyében. Szvoboda 1999, 254, 128. jegyzet. A források alapján jelenleg nem világos, hogy a közös ügykezelés időben meddig állt fenn.