Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

II. A nemzeti képtár gondolatának kiteljesedése

II. A nemzeti képtár gondolatának kiteljesedése NEMZETI MÚZEUM - NEMZETI KEPTAR Alapításakor a Nemzeti Múzeum rendi intézmény volt. Nem a semmiből alakult, hanem a felvilágosodás kora óta érlelődött. Előzményének nem csupán Széchényi Ferenc könyvtáradománya tekinthető, hiszen, mint Várkonyi Ágnes írja: „a Nemzeti Múzeum, mint Magyarországot megjelenítő gondolat, tartalmában is készen volt már, amikor Széchényi Ferenc 1802-ben döntött, hogy gyűjteményét átadja a köznek, és intézménnyé emeli."

37 Az 1808-ban életre hívott Nemzeti Múzeum fenntartására a Múzeumi Alap szolgált, melynek alkalmankénti feltöltéséről az országgyűlés döntött.

38 Az Alap kezelője József nádor volt, aki működésének hosszú évtizedei során meghatározó szerepet játszott a múzeum életében. Személye és a múzeumigazgatók között szoros függelmi viszony állt fenn, hivatala a részletekig menően irányította a múzeum életét. Az 1807-ben készült tervek szerint a könyvtár, éremtár, régiségtár, természeti tár mellett a múzeumnak egy képes tárral is rendelkeznie kell majd. Ez a tervekben megjelenő képes tár nem művészeti gyűjteményt jelentett, hanem egy Híres Férfiak ábrázolásainak Palotái elnevezésű galériát, mely igen lassan, mondhatni a könyvtári és más gyűjteményi adományok révén gyarapodott.

39 Hogy József nádor tervei között nemcsak történeti portrék, hanem történeti tárgyú ábrázolások is szerepeltek, arra főként a Peter Krafft-képek megrendelése (1825) kapcsán játszott szerepe utal. Krafft művei voltak az elsők azoknak a műveknek sorában, amelyek kifejezetten a Nemzeti Múzeum számára készültek, s így egyben mintegy lenyomatai a keletkezésük körüli évek múzeumi igényeinek.

40 A múzeum nemzeti régiségekre szorítkozó koncepciója 1836-ban bővült ki, amikor a múzeum az európai művészet majd minden korszakát magában foglaló művészeti galériával, Pyrker János László egri érsek adományával gyarapodott.

41 József nádor 1823 és 1841 között saját kezében tartotta a múzeum igazgatása körüli ügyeket, 1841-ben azonban pályázatot írt ki az igazgatói állásra. Választása Kubinyi Ágostonra esett, akinek ugyan kinevezése előtt nem voltak mélyebb ismeretei a múzeumok életéről, viszont jogértö és a múzeumi tárgyak kezelésének rendjét szigorúan betartó tisztviselő volt, jó érzékkel megáldva a múzeum vezetésével járó reprezentációs kötelezettségek iránt.

42 Kinevezési okirata szerint kötelezettségei közé tartozott, hogy tisztét mindenben József nádornak, mint a múzeum pártfogójának rendelkezései szerint lássa el, őrködjön a személyzet munkája felett, biztosítsa a gyűjtemény törvényben előírt nyilvánosságát, s teljes erejével és tudásával törekedjen az intézmény fejlesztésére és „nemzeti méltóságának megfelelő fenntartására".

43 Kubinyi igazgató minden bizonnyal a „fejlesztés és méltóság" körébe tartozónak tekintette egy nemzeti képtár létesítését. Nemcsak a könyvtárat, hanem a múzeum képtári gyűjteményeit is megalapozni igyekezett. A művészeti gyűjtemények, ahogyan a többi tár is - eltekintve az országgyűlés által 1832-ben megvásárolt Jankovich-gyűjtemény képanyagától

44 -, főként ajándékok révén gyarapodtak. Párhuzamosan a Pyrker-képtár múzeumi elhelyezésével, 1845-ben átalakították a múzeum képtári részlegét, elkülönítve egymástól az Általános Képtár és a Nemzeti Képtár osztályait. A nádor működésének ötvenedik évfordulója tiszteletére 1846-ban ez utóbbi osztály elnevezését József Nádor Nemzeti Képcsarnokra változtatták.

45 Tekintettel a vásárlások terén fennálló megkötöttségekre, Kubinyi igazgató támogatta egy Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet megalakulását, amely magára vállalta a magyar képtár gyarapítását; festményeket rendelt meg a múzeum számára, illetve a Pesti Mű egy le then kiállított képeket vásárolt. 1862-re a (József Nádor) Nemzeti Képcsarnok, jórészt az Egylet ajándékaiból már 145 festményt foglalt magában.

46 Az Altalános Képtárba főként a történeti érdekességü portrékat sorolták be. A képtárak mellett 1845-től megnyílt egy másoló-terem is, mely szerény méretekben pótolta a hiányzó képzőművészeti akadémia lehetőségeit.

47 A másolás ugyanis elismert módszere volt az akadémiai művészképzés37 Várkonyi 2002, 29. 38 A Nemzeti Múzeumot a rendi országgyűlés hívta életre az 1808: 8. tc.-kel. Az alapítást elősegítette Grassalkovich III. Antal pesti telekadománya. A fenntartás céljára megszavazott alapot a Helytartótanács, illetve ennek elnöke, József nádor felügyelte. Berlász 1981, 88. 39 József nádor által 1807-ben benyújtott múzeumi tervezet: az épület beosztásáról szóló fejezetben. Berlász 1981, 79. 40 Irodalmát összefoglalja: Kat. Budapest MNG 2000, 529-531. (Kat. sz.: IX.-2.) 41 Az országgyűlés az 1836. évi 37. sz. tc.-ben fogadta el Pyrker adományát. Berlász 1981, 213. A Nemzeti Múzeum építési munkálatai miatt a Pyrker-Képtár az adományozás után 1844-ig Egerben maradt, s csak 1846. márc. 19-én nyílt meg az új épületben. A képtár 192 képe közül mindösszesen egyetlen magyar festmény volt, Markó Károly Pyrkernck ajánlott Szent Hajdan gyöngyei című alkotása. 42 Hivatalba lépése előtt Kubinyi európai körutat tett, számos múzeumot felkeresett. Berlász 1981, 262-264. 43 Berlász 1981, 264. 44 Garas 2002, 16-17; Kat. Budapest 2002-2003, 47-48. 45 Az Egylet alapszabályát 1845 szeptemberében fogadta el a Helytartótanács. Mivel József nádor nélkül Kubinyi egy lépést sem tett, az Egylet alapításával minden bizonnyal a nádor is egyetértett. Mátray 1851; Mátray 1862; Kat. Pest MNM 1868; Fejős 1957; Kat. Budapest 1995, 20. 46 A Nemzeti Képtár 1862-es állapotának rekonstrukciója: Csernitzky 1995, 248-241. 47 Révész 2001; Veszprémi 2005.