Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)
VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008
tumát 1226 Itt következett be azután a fentebb már említett törés az avantgárd vezető egyéniségei, Kassák és az Egységet kiadó művészek: Uitz és Komját között, amennyiben ez utóbbiak mint „ezoterikus" müveket utasították el a Ma című folyóirat által publikált Kassák-féle képarchitektúrákat. 1227 A kilencvenes években Bécs helyet adott olyan tárlatoknak is, amelyek hangsúlyai a „kisebb", azaz a németek nélküli Közép-Európa kultúrájára helyeződtek. Ezek között meg kell említsük a bécsi Hochschule für angewandte Kunst kiállítását 1993ban. A Wille zur Form címmel megrendezett tárlat az ausztriai, lengyelországi, csehszlovákiai és magyarországi absztrakt művészetet mutatta be az 1910-1938 közötti időszakban. 1228 Az 1938-as évszám a hitleri Németország hatalomátvételének dátumát jelzi Ausztriában. Jürgen Schilling, a bécsi iparművészeti főiskola vendégprofesszora a katalógusban rámutat arra, hogy noha az avantgárd művészek jó része Közép-Európa államaiból származott, más-más nemzethez való tartozásuk ellenére az internacionális absztrakt művészet képviselői voltak a különböző európai centrumokban: Budapesten, Berlinben, Hannoverben, Párizsban, Weimarban, Dessauban és Bécsben. A kiállítás a művészeti ambíciók s eredmények sokféleségét, a „közép-európai absztrakt művészet sokrétűségét" kívánta bemutatni, s így bő teret kaptak a magyarok is, akiknek hozzájárulása ehhez a sokszínűséghez jelentős volt. 1229 Ami a Nemzeti Galéria szerepét illeti, látható, hogy a KözépEurópa iránti érdeklődés fellendülésének ebben a korszakában bizonyos mértékű nyitás itt is történt. Arra azonban nem volt képes a magyar múzeumügy, hogy pl. a fentebb említett kasseli Wechselwirkungen-tárlatot az itthoni közönség számára is bemutassa, lehetővé téve, hogy annak szellemi eredményei a magyar szemlélet számára is hasznosuljanak. Budapestre került viszont néhány másik tárlat a modernizmusok témaköréből. Egy válogatás például a kölni Kunstverein, illetve Wulf Herzogenrath által szervezett Bauhaus utópiák című vándorkiállítás anyagából. 12,0 Noha ez utóbbi tárlat magyar vonatkozásban is kiemelkedő jelentőségű, hiszen számos magyar származású művész dolgozott a nevezetes weimari-dessaui intézményben, Budapesten csupán egy kis füzet kísérte azt, így a vele kapcsolatos mélyebb kutatási eredmények a szélesebb közönség számára nem váltak megismerhetővé. 1231 A kiállítás ennek ellenére itthon is jelentős visszhangot keltett. 1232 A magyar közönség találkozhatott a jugoszláviai és a lengyelországi modernizmusok anyagával is, azokkal a törekvésekkel, amelyek időben párhuzamosak voltak a magyar avantgárddal. Ezeket a kiállításokat színvonalas katalógusok kísérték. 1233 A nyolcvanas évek végére megszülettek az első összefoglalások a közép-európai avantgárd mozgalmakról. Elsőként talán Passuth Krisztina könyve, amely franciául jelent meg. 1234 Magyar kiadására tíz évet kellett várni. A közép-európai avantgárdról Passuth által felrajzolt kép a különböző városokban, többnyire idegen, vagy ellenséges kulturális közegben működő, ám egymással is kapcsolatot tartó, hasonló felfogású művészek laza hálózatát mutatta be. Az avantgárd központok mozaikjai lazán kapcsolódtak egymáshoz, amelyek, mint Perneczky Géza szépen megfogalmazta: olyanok, mint a távolból felmerülő szigetcsoportok a messzi horizonton. 123 " Ludwig Múzeum A Nemzeti Galéria nemcsak az időszaki kiállítások terén kapcsolódott a közép-európai művészeti folyamatokba, hanem mondhatni, intézményként is, amikor a nyolcvanas évek második felétől egészen magyarországi önállósodásáig támogatta a Ludwig Múzeum megalakulását. A Ludwig-gyűjtemény Magyarországra hozott része egy ideig a Galéria keretei között kapott otthont, s a megalakulás folyamatának voltak olyan fázisai is, amikor úgy tűnt, a Ludwig-gyűjtemény fuzionálhat a Galéria modern gyűjteményeivel. Az egész folyamat kezdeményezője Peter Ludwig aacheni csokoládégyáros volt, végzettsége szerint művészettörténész, aki a hetvenes évektől kezdve építette ki gyűjteményeit. Kezdetben az amerikai pop-art alkotásokat részesítette figyelemben. Első múzeumát 1975-ben nyitotta meg, melyet aztán valóságos múzeumi hálózattá bővített. 1979-ben jelentős kollekciót helyezett el a Bécsi Modern Művészetek Múzeumában, s ezt a részleget Kelet-Európára is kitekintő programmal fejlesztette tovább. A bécsi képtárral kapcsolatban Ludwig elképzelése az volt, hogy a modern és legújabb középés kelet-európai művészeti törekvéseket a nyugati nemzetközi művészettel összefüggésben mutassa be, mintegy a művészet terén „egyesítve" a Vasfüggöny által 1989 előtt kettéválasztott világ két oldalát. A Ludwig-gyűjtemény kisebb kollekciójának magyarországi bemutatására először a Műcsarnokban került sor 1983-ban. A Ludwig házaspár 1989-ben 70 műalkotást adományozott Magyarországnak, és tárgyalások kezdődtek további müvek tartós letétként történő elhelyezésre is. Ekkor még úgy 1226 Eva Bajkay: Einleitung. In: Kat. Wien Albertina 1991, 9; Előzmények: Bajkay 1978, 205-207; Bajkay 2005-2007. 1227 A történetet az irodalom több helyen is részletesen bemutatja. Elsőként Korner Éva az MTA Művészettörténeti Kutató csoportja által 1972. november 9-10-én rendezett konferencián tartott előadása, amelynek szövegéből részleteket közölt az MNG-ben 1987-ben megrendezett Kassák-kiállítás katalógusa. Korner szerint „Kassák a képarchitektúrát - mely főleg az orosz absztraktok, szuprematisták, konstruktivisták stb. tanulságain nevelődött - sajátos magyar emigrációs elméletté alakította, amely a letűnt társadalmi forradalmi lehetőség helyébe a személyes individualitás lehetőségét helyezte". Korner Éva: Adalékok a magyar képzőművészeti avantgárdé történetéhez a két világháború között. In: Kat. Budapest MNG 1987a, 15. 1228 Kat. Wien Hochschule für angewandte Kunst, 1993. 1229 Jürgen Schilling: Zur Ausstellung. In: Kat. Wien, Hochschule für angewandte Kunst 1993, 7; a magyarokról: Bajkay 1993, 164-169. 1230 Bauhaus utópiák, Budapest 1988. márc. 9 - április 20.; Bauhaus Utopien - Arbeiten auf Papier, Kölnischer Kunstverein 15. July - 4. Sept. 1988; Bauhaus Utopias. Centra de Arte Reina Sofia, Madrid. 1231 Kat. Budapest MNG 1988. A kiadvány szerzője Bajkay Éva. A rendezők: Bajkay Éva és Stefan Kraus. A kiállítást három intézmény jegyezte, a Nemzeti Galérián kívül a magyar Művelődési Minisztérium és a Kölnischer Kunsverein. 1232 Mezei Ottó: A Bauhaus ma - Bauhaus-utópiák. Művészet 1988. 8. szám; Bajkay Éva: A Hungarian Stage-Designer of the Bauhaus. New Hungarian Quarterly 1983, 92; Bajkay Éva: Ember vagy kocka? A korai Bauhaus magyar rajzairól. Művészet 1988. 8. szám. 1233 Az avantgárd Jugoszláviában. A Zenit-kör 1921-1926. Szerkesztette Irina Subotic. MNG 1986-1987; Konstruktivizmus Lengyelországban. A Múzeum Sztuki, Lódz kiállítása, MNG 1989. 1234 Passuth 1988; Passuth, 1996; Passuth 1998. 1235 Perneczky Géza: Egy ismeretlen archipelag. Passuth Krisztina: Tranzit. Tanulmányok a kelet-közép-európai avantgárdé művészet köréből. BUKSZ 8. 1996, 4. szám. Ld.: http://www.epa.oszk.hu/00000/00015/00004/perne.htm - 2009-03-10.
