Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

európai kutatással immár zavartalanul közlekedő, a nemzeti és az európai szempontok minden görcsösségtől mentes, egyenrangú érvényesítésének példájaként meg kell még említenünk a 2006-ban, a Szépművészeti Múzeumban rendezett Zsigmond királlyal foglalkozó kiállítást. Közel húsz év telt el a BTM fentebb ismertetett Zsigmond-kiállítása óta, s a két katalógus, az 1987-es, és a 2006-os egybevetésével jól érzékelhető a kutatás és kapcsolatrendszer horizontjának jelentős változása, kiszélesedése. Nem feledhető, hogy ezeknek az új lehetőségeknek a berlini fal leomlása volt a feltétele. A Zsigmond alakjával kapcsolatos történeti hagyományok korábban, uralmának majd minden országában, azaz mind Magyarországon, mind Németországban, mind pedig Csehországban - noha eltérő okokból - működésének negatív vonásait hangsúlyozták."

62 Az imént említett konferenciák és tanulmányok nyomán, valamint kétségtelenül az európai egyesülés problémái iránt érzékenyebb történeti érdeklődés következtében, újfajta Zsigmond-kép körvonalai formálódtak ki, amelyek az európai integráció előfutárát fedezték fel az uralkodó személyében. A fentebb röviden jellemzett kutatási előzmények már 1996-ban megalapozni látszottak egy újabb Zsigmond-kiállítást. 1996-ban Marosi Ernő, az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatója, valamint Roland Recht, a Strassburgi Marc Bloch egyetem Művészettörténeti Intézetének igazgatója közös magyar-luxemburgi Zsigmond-kiállítás tervét dolgozta ki, melynek megvalósítására ténylegesen 2001-től kezdve kerülhetett sor.'

161 A Sigismundus - Rex et Imperator címet viselő kiállítás előkészítéseként 2005. június 8-10. között a Musée national d'histoire et d'art Luxembourg, valamint a Luxemburgi Egyetem és a luxemburgi kulturális centrum (CCRA) nemzetközi történeti és művészettörténeti konferenciát rendezett a neumünsteri apátságban."

64 A Szépművészeti Múzeum által rendezett tárlat elsősorban Zsigmond budai királyi székhelyének megismertetését tűzte ki célul. De nemcsak ezt, hanem Zsigmond reprezentációjának bemutatását is annak szélesebb értelemében."

6

" A katalógus elsősorban Zsigmondról mint királyról szólt, amelyet már a kiállítás címe is jelzett, hiszen előbb utalt az uralkodó király voltára, mint császári titulusára: „Sigismundus Rex et Imperator". Mint a kiállítás katalógusának bevezetőjéből kiderül, a rendezők a korszak „elsősorban közép-európai, közelebbről magyarországi" művészetét vették górcső alá, egyben felhívva a figyelmet az internacionális összefüggésekre is. „A Prágából elinduló, Magyarországon felnövő és uralomra jutó, majd a császári trón elnyeréséig egész Európát bejáró Zsigmond, mint korának egyik legnagyobb hatású alakja, akaratlanul is azon dolgozott, hogy Európa kultúrája és vizuális művészete internacionálissá váljék"."

66 A Zsigmond-kor internacionális kultúrájának összetevői részletesen megismerhetőek a kiállítási katalógust mintegy kiegészítő tanulmánykötet egyes cikkeiből."

67 A katalógus három tanulmánya is foglalkozik Zsigmond és Európa kapcsolatával, mondhatjuk, 2006-ban a már kibővült Európa emlékezetének dolgáról esett szó, amelyben Közép-Európa immár nem imaginárius vágykép, hanem csupán egy régiója annak."

68 Közép-Európa mint művészeti régió nemcsak a régi Magyarország művészetével kapcsolatosan jelent meg 1980 után a történeti tudatban, hanem fontos szemponttá vált a modern művészeti mozgalmak interpretációi során is. A továbbiakban ez utóbbiakat vesszük sorra. b) Magyar modernizmusok Kelet- és Közép-Európa között „ Ostkunst " - „ Westkunst " A keleti blokk elzárt világa érdeklődést keltett Nyugaton a hatvanas évek végén, részben a prágai események kapcsán, nemcsak politikai, hanem kulturális tekintetben is. „Kelet" felfedezésével párhuzamosan jelent meg a „Westkunst"-tal szembeállított „Ostkunst" fogalma. Ez utóbbi kifejezést az 1968-as diáklázadások idején, az új-baloldali mozgalmak előretörésével az avantgárd művészet kapcsán kezdték legelőbb használni.

1169 A fogalom - talán elsőként - az 1967-ben megrendezett nyugatberlini kiállítás címében: Avantgarde in Osteuropa 1910-1930 tűnt fel."

70 Thomas Strauss, a budapesti születésű, majd Csehszlovákiában működő művészettörténész írja visszaemlékezéseiben: „Ahogyan Prága a hatvanas évek végén felfedezte magának a »Nyugatot«, ugyanúgy, s egyazon időben fedezték fel a kaliforniai, a párizsi, és a frankfurti lázadó diákok, művészek és értelmiségiek a »Kelet« sajátos kultúráját és hagyományait.""

71 Az „Ostkunst" korántsem volt azonos a „Keleten", a szovjet régió országaiban elfogadott és aktuális hivatalos művészettel, hanem azt éppen a nyilvánosságon kívüli művészetre, leginkább pedig az avantgárd hagyományokra vonatkoztatták. Különösen az orosz avantgárd vált Nyugaton érdekessé. Nem csupán ennek nemzetközisége miatt, hanem mert a baloldali diákok szemében fontos volt annak a húszas években néhány éven át érvényesülő 1162 Frenken 2007, 1. 1163 A luxemburgi és a magyar kormány különböző szintű megállapodásait 2001-2003 között kötötték meg. 1164 A konferencia az EU-bővítés kapcsán külön figyelmet szentelt a közép-európai országok (Horvátország, Magyarország. Szlovénia, Szlovákia és a Cseh Köztársaság) Zsigmond-kori kutatásainak. A konferencia szervezői: François Reinert koordinátor, Musée national d'histoire et d'art, Marché-aux-Poissons. A tudományos előkészítés: Michel Pauly, Université du Luxembourg. A konferencia előadásait lásd: Michel Pauly - François Reinert (Hg.): Sigismund von Luxemburg. Ein Kaiser in Europa. Tagungsband des internationalen historischen und kunsthistorischen Kongresses in Luxemburg, 8-10. Juni 2005. Mainz: Philipp von Zabern Verlag 2006. Ismerteti: Frenken 2007. 1165 A kiállítás művészettörténeti összefüggéseiről lásd Végh 2007. 1166 Takács Imre: Szerkesztői előszó. In: Kat. Budapest SzM 2006; lásd továbbá: Kat. Budapest SzM 2006a és b. 1167 Kat. Budapest SzM 2006a, b. 1168 Michel Pauly: Einleitung: Sigismund und Europa; Howard Kaminsky: Europa in the Time of Sigismund; Peter Moraw: Kontinent der Monarchien - Geschichte Europas zwischen 1380 und 1440. In: Kat. Budapest SzM 2006a, 3-6; 7-16; 5-10. 1169 Forgács 2002a. A Westkunst kifejezést használja a kölni városi Múzeum 1981-ben rendezett kiállításának katalógusa: Westkunst. Zeitgenössische Kunst seit 1939. Katalog, Museen der Stadt Köln. Köln: DuMont, 1981. A szerkesztő Laszlo Glozer (Glozer László) kötet formájában is kiadta művét. 1170 Avantgarde in Osteuropa 1910-1930. Deutsche Gesellschaft für Bildende Kunst (Kunstverein Berlin) und Akademie der Künste (Red. Eberhard Roters - Hannah Weitermeier), Berlin. Oktober November 1967. A kiállítás kurátora Eberhard Roters, akkoriban a berlini Nationalgalerie munkatársa. Ez a kiállítás jelentette az áttörést a régióban a magángalériák kisebb kiállításai után: pl. a párizsi Galerie Denise René, a kölni Galéria Gmurzynska, a milanói Galleria Breton és a milánóimüncheni Galleria del Levante stb. Passuth 1998, 235. Egykorú kritikáját lásd: [http://www.zeit.de/I967/40/Vorhut-ohne-Nachfolger] 2009-03-10. 1171 Strauss 1995, 144.