Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

I. A felejtés leplei

I. A felejtés leplei A Magyar Nemzeti Galériát mint a magyar képzőművészet országos múzeumát a művelődésügyi miniszter 43/1957. M. K. 7./M. M. sz./ utasításával hívták életre. Az utasítás szerint a Magyar Nemzeti Galéria a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárának, Modern Szoborosztályának és Grafikai Osztályának magyar gyűjteményeiből létesül, és „a magyar képzőművészet önálló országos múzeuma" lesz.

5 Egy évvel később a magyar kormány 2.018/1958.

/III. 9/ sz. határozatával azt is kimondta, hogy a Magyar Nemzeti Galéria ,,nemzeti múzeumi jelleggel" működik.

6 Az alapítás körülményeiről ezeken túl szinte semmi nyilvános információ nem maradt fenn. Pogány Ö. Gábor, aki 1956. január l-jétől a Szépművészeti Múzeum igazgatóhelyettese, már ekkor, majd a következő évtizedekben mint a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, számos alkalommal írt a múzeumról, annak történetéről; az 1957-es alapításhoz vezető eseményekről azonban - politikai szlogeneken kívül - szinte semmi sem derül ki. Dolgozatunk annak kíván utánajárni, van-e valami oka ennek a „nem emlékezésnek", amnéziának, illetve miféle szélesebb értelemben vett amnéziák sújtják a magyar múzeumtörténeteket. Az alapításra vonatkozó hagyomány szűkössége korábban talán fel sem tűnt, hiszen a múzeumokról írt szövegek a legutóbbi időkig túlnyomórészt gyüjteménytörténctek voltak. Nemcsak a Nemzeti Galéria, vagy a Szépművészeti Múzeum által közzétett régebbi múzeumkötetek, hanem a közelmúltban örvendetesen megszaporodott más múzeumtörténeti kiadványok többsége is főként gyűjteményeinek történetével foglalkozik. Ezt a gyüjteménytörténeti műfajt mondhatjuk hagyományosnak, hiszen a Nemzeti Múzeum életének első nagy összefoglalása is jórészt hasonló szemléletű.

7 A múzeumtörténetek sort kerítenek a gyűjtemények alapítóinak, a kialakulásnak, az előző állapotoknak, a műgyűjtő elődöknek a bemutatására. A Szépművészeti Múzeum mint állami intézmény, részben az Országos Képtár, részben a Nemzeti Múzeum képtárai, továbbá magángyűjtők, egy Esterházy Pál, egy Pyrker érsek, egy Pálffy János örökösének tudta, tudja magát. Az Iparművészeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum a Nemzeti Múzeum egyes osztályaiból eredezteti önnön történetét. Más esetekben a gyűjtő-alapítók történetéről, például a Keresztény Múzeum esetében Simor Jánosról vagy Ipolyi Arnoldról, a szekszárdi múzeum esetében Vosinszky Mórról esik több szó. Az országos múzeumok tekintetében pedig mindig kiemelkedő fontosságú a Nemzeti Múzeumból való eredet. A Magyar Nemzeti Galériával foglalkozó tanulmányai között Pogány Ö. Gábor

8 legalaposabban 1973-ban fejtette ki azt a gyüjteménytörténetet, amely aztán tradícióként élt tovább a későbbi tanulmányokban is.

9 A Magyar Nemzeti Galéria alapítása Pogány szerint beteljesítette „a magyar nemzeti művelődés harcosainak" százharminc éves törekvéseit, mivelhogy „fejlett művészet nélkül egy nép sem érdemli ki a nemzet rangját".

10 A Magyar Nemzeti Galéria történeti előzménye szerinte elsőként a Nemzeti Múzeum Képtára (mely voltaképp a Pyrkerképtár számára létesült), illetve annak „Nemzeti Képcsarnok" elnevezésű osztálya, melynek gyarapodásáról a magánosokból megalakult, Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egyesület gondoskodott." A Pogány által felvázolt Galéria-történet fontos eleme továbbá Petrovics Elek munkássága, s különösen az általa megalapított Új Magyar Képtár. A Magyar Nemzeti Galéria és az Új Magyar Képtár közötti kontinuitást hangsúlyozza Pogány azzal is, hogy 1973-ban e címmel adta ki a Magyar Nemzeti Galéria modern gyűjteményeinek anyagát bemutató kötetet.

12 Ami Petrovics pozitív megítélését illeti, Pogány sokak véleményét osztja. Az ő értelmezésében Petrovics, aki 1914-től kezdve rendkívül előnytelen feltételek mellett vezette a Szépművészeti Múzeumot, s a háború után kénytelen volt lecsökkentett költségvetéssel gazdálkodni, megküzdve a „horthysta főtisztviselők gyanakvásával", mégis „példás múzeumvezető" tudott lenni, s új gyűjtemények alapjait vetette meg.

13 Pogány előtt minden jel szerint - ahogy sokak számára mindmáig - a nehézségek leküzdése, a múzeumfejlesztés terén Petrovics a követendő példa. Az Új Magyar Képtár nemcsak Pogány számára jelentette a Magyar Nemzeti Galéria elődintézményét. Rajnai Miklós a Szépművészeti Múzeum 1956-ban megjelent jubileumi kötetében az Új Magyar Képtárról, mint a valamikor még megvalósítandó Nemzeti Galériát is magában foglaló gyűjteményről 5 A múzeum megalapításáról Mihályfi Ernő 1957. május 23-án értesítette Pigler Andort, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját. SzM. Irattár, 863-01-56. Érkezett 1957. VI. 13. 6 Ajogszabályt ismerteti: Hencz 1962, 198. 7 MNM 1902; Éber 1902. 8 Pogány Ö. Gábor 1916-1998. Lásd: MMA 2002, 708-709. (Borbély László.) 9 Pogány 1973; MNG 1993. A múzeum történetét e kötetben a kollégák előmunkálatai alapján Szinyei Mersc Anna foglalta össze. 10 Pogány 1973, 5. 11 Fejős Imre 1957; Csernitzky 1995. 12 Pogány 1973. 13 Pogány 1973. 10.