Veszprémi Nóra - Jávor Anna - Advisory - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2005-2007. 25/10 (MNG Budapest 2008)

STUDIES - TÓTH Sándor: A Magyar Nemzeti Galeria 11-12. századi kőfaragványai (részlet)

41. Levéldíszes oszlopfő 42. Állatalak töredéke 43. Szárnytöredék Pilisszentkeresztről 44. Szárnytöredék Pilisszentkeresztről, töredéke. Székesfehérvár, Pilisszentkeresztröl, MNG (5.2) hátoldal. MNG (5.2) Szent István Király hátoldal. MNG (5.1) Múzeum előtt, és tömegesen a 12. században terjedt el.

42 A pécsi és borosjenői (13) példány az elterjedés sűrűjébe, a 12. század első felébe sorolható, az említett gyűjteményben, ahol a magyar anyagot képviseli, mégsem talál közeli párhuzamára. A borosjenői (13) halas kompozícióra - és ebben a szirén elöl középen leomló hajfonatpárjára - egy saint-dié-i féloszlopfő ábrázolása emlékeztet valamelyest (35. kép), de stílusban ez sem rokon megoldású. A középbordás halpikkelyformula, amely Pécsett a levélképzésben is főszerepet visz, néhány egymástól távoli - hispano-atlanti, moseli, alsó-adriai - példán tűnik fel a gyűjteményben, amelyek közül az utóbbi (Bitonto, „triton": 36. kép) látszik a leghasonlóbbnak a borosjenői (13) alkalmazáshoz.

43 D. Szőr és toll Az ide tartozó három kis töredék egymással csak annyi összefüggést mutat, hogy mindegyiken valamilyen állatábrázolás részlete látszik. Kapcsolataik más irányban is alig érzékelhetők, noha a fejezettöredék (8) esztergomi párdarabjával együtt szokványosnak tűnő kompozíciótípust képvisel. Finomszemcsés anyaguk és gondos megmunkálásuk ugyanakkor arra vall, hogy rendkívül igényesen kialakított szerkezetekből valók, amelyek a töredék méretekből ítélve nem lehettek nagyok. A pilisi állattöredék (5.1) leginkább oroszlánfigura maradékának vélhető: legalábbis erre utalnak rajta a nyak felől a szügyig érő, határozott körvonalú szőrcsimbókok (37. kép), ahogy ilyenek más - 12. századi - sörényes-ábrázolatokon is megjelennek, mint pl. a somogyvári Tövishúzó társaságában lévőn. Természetesen számításba jöhetnek különféle keveréklények is, amilyen pl. az ugyancsak somogyvári „oroszlángriff', amely egyúttal patás is.

44 A pilisi töredék (5.1) stílusa mindenesetre merőben más, mint ezeké - és a többi számításba vehető hazai oroszlánfiguráé. A szőrcsimbókok hegyes alakja és tagolásmódja utalhatna 1100 utáni példákra (18; egri faun: 38-39. kép), de a legkézenfekvőbben azokkal a fentebb [1. fejezet] már tárgyalt - persze sokkal darabosabb formálású - levelekkel és fonatrészekkel hozható kapcsolatba, amelyek korai pilisi fejezet- (40. kép), illetve vállkőtöredékeken fordulnak elő.

45 Levélhez ezt az alakítási módot finomabb formában is alkalmazták székesfehérvári fejezettöredéken (41. kép).

46 A pilisi szügyféle (5.1) szélein mutatkozó csatlakozási nyomokból domborműrészlefre lehetne következtetni, de a hátoldali - szokatlan alakítású - csapolásnyom (42. kép) valamilyen törékenyebb alakzatra utal. A szárnytöredék (5.2), amely szabadon kinyúló testtartozék volt (43^44. kép), körvonala alapján inkább négylábú, mint angyal vagy madár részletének ítélhető: hasonló rajzú végződések láthatók pl. a somogytúri griffen.

47 Ezek is hosszában barázdált szárnyakhoz tartoznak, de a részletek sem itt, sem más említhető hazai emléken nem közelítik a gondosabban és váltakozó ritmussal alakított pilisi megoldást (5.2). Az anyag hasonlósága, a formálás finomsága és az említett megfigyelések alapján mindenesetre elképzelhető, hogy a pilisi töredékek (5.1-2) - egymástól elég távol fekvő lelőhelyük ellenére - egyazon korai berendezési elem tartozékai voltak. A fejezettöredéken (8) és esztergomi párján (45-46. kép) a tollazat merőben más módon jelenik meg. Az evezőtollak hurkás alakításának éppoly kevéssé ismeretes hazai párhuzama, mint pilisi megoldásuknak. A szárnytő széles szegélyezése a székesfehérvári szarkofág lélekvivő angyalára emlékeztet,

48 de a pikkelyszerű elemekből álló felületek a szegélyeken belül és a testen - ahol az elemeket akár kukoricaszemekhez is hasonlíthatnánk - inkább későbbi, somogyvári és óbudai madarak (pl. 9, 10: 47. kép)

49 dom45. Két saroksasos fejezet egy-egy töredéke Esztergom-Szentkirályról MNG (8: balra), illetve Esztergom, Balassi Bálint Múzeum (jobbra)