Veszprémi Nóra - Jávor Anna - Advisory - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2005-2007. 25/10 (MNG Budapest 2008)

STUDIES - TÓTH Sándor: A Magyar Nemzeti Galeria 11-12. századi kőfaragványai (részlet)

32. Féloszlopfő emberábrázolással, saroksasokkal Pécs, Dómmúzeum 33. Féloszlopfő Krisztus-fővel, saroksasokkal Dombóról Újvidék, Vajdasági Múzeum - ugyancsak Pécsről, valamint Esztergomból - egyértelműbb. A pécsi konzolfélén csak a szirén szerepel a homlokoldalon, de a bal halfarkon egy másik - jobb - kéz arra vall, hogy valaha oldalt is volt valamilyen ábrázolás (29. kép). Az esztergomi féloszlopfőn a szirén mellékalak: nyakánál fogva összeláncolt oroszlánpár jobbra hátranyúló tagja fölött jelenik meg (30. kép), míg a másik oldalon előrehajló emberalak, elöl pedig állatfő tűnik fel. Azóta ismertté vált még egy efféle szirénalak, dombói vállkő keskeny oldalán (31. kép), a többi oldal szarvasmarha-ábrázolatának és függeszkedő közepü palmettáinak társaságában.

35 A dombói szirén - amely a hozzá tartozó növényi motívumok tanúsága szerint a kétsoros palmettafrízek társaságához fűződik, tehát eléggé korai - rendkívül egyszerű formálású. Teste lapos, kivágásszerü, elrajzolt, tagolatlan felületű. Feje pilaszter- és féloszlopfőkön szereplő példányokkal vethető össze, melyek között álló palmettákkal kísért is előfordul.

36 A többi szirén kerekdedebb formálású. Ezeket nem kísérik díszítmények, de az esztergomi darabon az oroszlánokat összefogó szíj féle gúlás mélyedések közötti zegzugvonal elég jellegzetes ahhoz, hogy időrendi útbaigazításul szolgáljon: a palotakápolna szentélyének zárókövén az Isten-kézhez tartozó ruhaujj szegélyén jelenik meg hasonló sáv.

37 Az évszázados eltérés tehát a motívum alkalmazásában a szirének esetében is kimutathatónak tűnik. De a rövid és elálló hajú, gömbölyded, sima testű esztergomi szirén különbözik nemcsak a dombóitól, hanem a másik kettőtől is - míg ezek egymással szorosan összefüggnek, amint ezt az elöl derékig leomló hajfonatpár, közén a mellrész függélyes vésete, továbbá a halfarkok hasonlóan részletezett pikkelyezése jelzi. A borosjenői szirén (13) pedig elálló hüvelykje és a mellette ábrázolt halak testének átlós rovátkolása révén inkább az 1100 körüli Dombó - és vele az aracsi sírkő (6), továbbá a székesfehérvári szarkofág -, mint az 1200 körüli Esztergom stíluskörével hozható kapcsolatba.

38 A pécsi darab eredeti beépítési helye ismert: a székesegyházban a szentély kezdetét jelző féloszlopos pillérpár vonalában a déli falból ugrott előre mint gyámkő. Ehhez a beépítési vonalhoz még további díszítő faragványok - négy féloszlopfő és az északi falhoz kapcsolható gyámkőféle - is tartoznak, amelyek a szirénes darabbal nyilván egykorúak.

39 Ezekhez jó stíluspárhuzamok nem egykönnyen említhetők, de történeti helyzetükre bizonyos motivikus összefüggések így is rávilágíthatnak. A szirénnel szemben elhelyezkedő féloszlopfőn hadonászó, felövezett, de meztelen altestü férfit ábrázoltak saroksasok között (32. kép), továbbá balra baltás kentaurt, jobbra csomózott testű kígyófélét. Középső motívumot közrefogó saroksasok szerepelnek az aracsi kőnél (6) már említett, Krisztus-fejes, madarai révén titeli kapcsolatú dombói féloszlopfőn (33. kép), egy sajátos változatú egysoros palmettafrízt sejtető székesfehérvári töredéken, valamint egy növénydíszes, sasainak szárnykezelésével a nagy dömösi oszlopfőre (16) emlékeztető esztergomi fejezeten is. A többi pécsi darab növényi díszű. Két féloszlopfő csaknem