Veszprémi Nóra - Jávor Anna - Advisory - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2005-2007. 25/10 (MNG Budapest 2008)
STUDIES - TÓTH Sándor: A Magyar Nemzeti Galeria 11-12. századi kőfaragványai (részlet)
STUDIES TÓTH SÁNDOR A Magyar Nemzeti Galéria 11-12. századi kőfaragványai (részlet)* Az alábbi szöveg - részlet a középkori kőtár készülő szakkatalógusából - hosszadalmas, mintegy felerészben még clvégzetlen munkálat tartozéka. A munkálat célja az intézmény mütárgyállományának legrégibb részével kapcsolatos ismeretek egybegyűjtése, ideértve a feltárt művészettörténeti összefüggéseket. Az utóbbiakat illető tanulmányokból az itt a hozzá tartozó katalógusrésszel együtt közölt 2. fejezet - amelyet a kétsoros palmettafrízekről szóló előz meg - az eddig elkészültek közül a legrövidebb és tartalmilag a legvegyesebb. A tanulmány és a katalógus beosztásán, ill. számozásán nem változtattam, a szövegben szükségképpen alkalmazott beszúrásokat szögletes zárójelbe tettem. A bibliográfiai adatokat, a jegyzet- és a képanyagot igyekeztem a jelen közlés elkülönültségéhez idomítani. 2. EMBER- ÉS ÁLLATALAKOS SZÓRVÁNYOK (5-8,13) A katalógus néhány további, valamivel kevésbé régi darabja sem egymással, sem lelőhelyéről származó más darabbal nem hozható közvetlen formai kapcsolatba. Különféle típusú ábrázolások, illetve ábrázolási részletek láthatók rajtuk, amelyekhez egy-egy esetben fonatdíszek (6), illetve növényi formák (7) társulnak. Az eddig tárgyalt stíluskörhöz fűződő viszonyt elsősorban a társult idomok alapján lehet tanulmányozni. A. Ábrázolás és fonat Az aracsi kövön (6), ahol ember- és állatalakokon kívül templomábrázolás is előfordul, háromféle fonatmotívum jelenik meg: a fő oldalon - elválasztó szerepben - varkocsdísz, a két keskeny hosszoldalon négyszög-, illetve kettős körsor, mindkettő keretesen. Az állatalakok a négyszögfonat mezőit töltik ki. Ezt a díszítményt kétbordás szalagtípusa is megkülönbözteti: a többi esetben a szalag háromtagú, éles metszésű (I. színes tábla, 1-3. kép).' A háromféle motívum egy helyütt a mi térségünkben csak Dombon mutatható még ki - ahol a varkocsdíszt főleg hiányos csonkok képviselik; az állatalakos kitöltésű négyszögfonat vékony lemez darabkáin tűnik fel, a kettős körsor mellvédlap lezárásának töredékén és féloszlopfőn (4-5. kép). 2 Az utóbbi díszítmény esetében a szalagtípus is egyező, a dombói négyszögfonat szalagja három hurkás tagból áll. Ez a fonatfajta éles metszésű hármas szalaggal, de alakok nélkül felbukkan Sárvármonostoron is. 3 A varkocsfonat épebb párhuzamai közül kettő Szekszárd, Monostorszeg - közvetlen kapcsolatot jelent a kétsoros palmettafrízek származékos változatainak irányában, noha egyik sem bontható kivezetett átlós szálakra és motringfonatra, mint az aracsi kő (6) díszítménye. Az ép szekszárdi dísz, amely ráadásul kétbordás szalagjával is különbözik, kétségtelenül egyetlen végtelen szál fonata. Mégis figyelemre méltó, hogy a fonatszél itt ugyanúgy balra kerek és jobbra hegyes, mint az aracsi kő (6) motringja esetében. A szálak kivezetését a szekszárdi mester is alkalmazta a szomszédos nagy körmotívum szerkesztésében, a kétbordás szalag pedig jelen van az aracsi kövön (6) is: a stílus tehát talán kevésbé eltérő, mint a fonásmód (6. kép). A reliefkezelés tekintetében mindezek közül Monostorszeg nyújtja a leghasonlóbb megoldásokat. A szekszárditól eltérően kiemelkedő varkocsfonathoz a kétsoros palmettafríz levele hason* Tóth Sándor (1940—2007) 1989 óta végezte a román kori kőtár szakkatalógusával kapcsolatos kutatásokat a Magyar Nemzeti Galériában. Eredményeit az intézmény a közeljövőben kötetben jelenteti meg. 1. Sírkőtöredék Aracsról, templomábrázolásos 2. Sírkőtöredék Aracsról, négyszögfonattal 3. Sírkőtöredék Aracsról, kettős körfonattal oldal („fejlap"). MNG (6) díszített (bal) oldal. MNG (6) díszített (jobb) oldal. MNG (6)