Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZŰCS György: „Pictura irredenta". Egy Csók István-kép értelmezése

12 A 316 pályamű közül Szabados Béla dallamát ítélte a legsikerültebbnek a zsűri. A művet külön ünnepség keretében mutatták be a Zeneakadémián, amelyen megjelent Horthy Miklós kormányzó is. A beszédet Rákosi Jenő tartotta, Papp-Váry Elemérné pedig „gyönyörű magyar ruhában" mondta el verse kezdő sorait. A mi ünnepünk. A Hiszekegy zenei bemutatója. Magyar Irredenta III. évf. II. sz. 1921. június 5. 12. 13 Eskü a Vérmezőn pályázat. Pesti Hírlap XLII. évf. 184. sz. 1920. augusztus 4. 3. A kép repr.: Képzőművészet I. évf. 5. sz. 1927. december, 4. 14 Vasárnapi Újság LXVII. évf. 8. sz. 1920. április 25. 88. A fotó szerepelt Horthy fellépésének 15. évfordulóján kiadott egyik életrajzi áttekintésben is. Pesti Hírlap Vasárnapja LVI. évf. 45. sz. 1934. november 11. 11.; A kormányzó Dudits festőművésznél. Pesti Napló LXXII. évf. 216. sz. 1920. szeptember 12. 7. A „művészi szabadság" kérdéséhez némi sértődöttséggel szólt hozzá az eredeti jelenet egyik főszereplője, a képen viszont háttérbe szorított Zadravecz: „Dudits festőművész az év legnagyobb vásznán örökítette meg e nagyszerű eseményt. Szépen, nagyon szépen, de nem egészen hűen. Mert a vásznon a kormányzó maga esküszik, holott a hadsereg esküdött neki; továbbá én magam egy-két tábori paptól környezve végeztem a szt. misét, de Dudits, a festés alatt már eléggé hangos »paritas« alapján oda festi Csernoch hercegprímást, Schioppa nunciust, Prohászkát, nemkülönben Raffayt, Józant, Petriket és egyéb protestáns szuperintendenseket, meg ott nem volt civil előkelőségeket... "Pá ter Zadravecz titkos naplója. Szerk. Borsányi György. Bp., Kossuth, 1967. 245. Az egykor állami tulajdonban lévő, nagyméretű festmény lappang, kisebb változata 1945-ben a művész özvegyének ajándékaként került a Szépművészeti Múzeumba. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van (ltsz.: 9006). 15 A bemutató meghívója megtalálható a MTA MKI Szentiványi Lexikon Dudits-anyagában. „A forradalmak sírjából föltámadt Magyarországot szimbolizálja Dudits Andor festőművész Eskü a Vérmezőn című hatalmas festménye." Dudits Eskü a Vérmezőn képét kiállítja Pécsett. Dunántúl XVII. évf 119. sz. 1923. szeptember 4. 1. 16 A Védő Ligák Szövetsége meghívója. Források Budapest történetéhez 19191945. Források Budapest múltjából III. Szerk. Szekeres József. Bp., Budapest Főváros Levéltára, 1972. 81. 17 A szobrok reprodukciói, politikai jelentésük ismertetése: Magyar Irredenta III. évf. 2. sz. 1921. január 16. 1-2. Az ünnepség lefolyásáról részletes beszámoló: Az irredenta-szobrok leleplezése. Magyar Irredenta III. évf. 3. sz. 1921. február 6. 1-7. 18 A M. Kir. Belügyminiszter 57.401-1921/VII. sz. rendelete. Magyar Irredenta III. évf. 14. sz. 1921. július 17. 1. 19 Meghalt a nemzeti Hiszekegy költője. Pesti Napló LXXIV. évf. 259. sz. 1923. november 16. 6. 20Papp-Váry Elemérné - a nemzet halottja. Pesti Napló LXXIV. évf. 260. sz. 1923. november 17. 4. 21 Papp-Váry Elememé a „Magyar Hiszekegy" szerzője emlékszobrának leleplezése (fotó). Magyarország XXXII. évf. 95. sz. 1925. április 28. 5. A síremlék a Kerepesi temető 28. parcellájában, a Deák Mauzóleumhoz vezető út mentén található. Az avatással párhuzamosan Horvai szoborcsoportja Édesanyám címmel látható volt a Szövetség II. kiállításán a Nemzeti Szalonban. Repr.: Magyar Művészet I. évf. 1925. 3. sz. 153. Az ünnepi beszédeket, a szobor történetét, Papp-Váry Elemérné életrajzát Id. részletesen: Papp-Váry Elemérné emlékezete. A Magyar Asszony V. évf. 5-6. sz. 1925. május-június, 211-225. 22 Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, Szikra Nyomda, 1982. 437. A Hiszekegy „hivatalosan" három sorba tördelve jelent meg, nyilván a kezdöszavak ismétlése miatt említ a 19. jegyzet újságcikke négy sort. 23 Rothermere, Viscount: My Campaign for Hungary. London, Eyre and Spottiswoode, 1939. 48-52. A visszaemlékezésben Rothermere téved, ugyanis az 1928. augusztus 20-án felavatott Ereklyés Országzászlót nem láthatta egy évvel korábban. 24 Nagy Emil: Rothermere lord azt izente... Budapesti Hírlap XLVII. évf. 160. sz. 1927. július 21. 1-2. 25 „Rothermere lord eszméinek megvalósításáért küzd a Budapesti Újság politikai napilap." A Rothermere-arcképpel ellátott plakát a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában (ltsz.: XY. 74.40). 26 Hellebrandt Berta és Elena 1927. december 15-én kelt levele New Yorkból. MTA MKI Adattár, MDK-C-I.-17/609.2 27 „Tisztelettel van szerencsém nagyméltóságoddal közölni, hogy a magyar ügy érdekeinek két kiváló elő harezosát Viscount Rothermere, és gróf Apponyi Albert ábrázoló nagyérdemű férfiúnak általam festett arczképét a magyar nemzetnek ajánlom fel s boldog leszek ha ezen újabb munkáim a régi müveim mellett a Képzőművészeti Múzeumban nyernek elhelyezést." László Fülöp 1920. december 15-én Londonban kelt levele Klebelsberg Kunóhoz. OSzK Kézirattár, Levelestár. A kép jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található (ltsz.: 6513). 28 A márvány változatot repr.: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve, 1929. 11. Az 1929-ben megnyitott Országgyűlési Múzeum bronzpéldányát 1949 után beolvasztották. Cs. Lengyel Beatrix: Az Országgyűlési Múzeum (1923-1949). Folia Historica 14. Magyar Nemzeti Múzeum, 1989. 137. A Magyar Nemzeti Galériába a Fővárosi Képtár példánya került, a talapzat rézlapocskáján a „Lord Rothermere. Magyarországnak pedig helye van a nap alatt" felirat olvasható (ltsz.: 56.795-N). Rothermere Emlékirataiban szintén megemlíti a „minden ország művészköreiben jól ismert, tehetséges szobrászt", Kisfaludi Stróbl Zsigmondot, aki elkészítette mellszobrát, amelynek gipsz változatát Magyarországon ezerszám adták el. Rothermere: i. m. (23. j.) 159. 29 Rothermere-kutat építenek a Sándor-téren. 8 Órai Újság XIII. évf. 212. sz. 1927. szeptember 22. 10. 30 A szobor előzményeihez tartozik, hogy 1927-ben Lord Rothermere szobrot ajándékozott Londonnak, amelynek allegorikus nőalakját szintén Emile Guillaume, francia művész készítette el. Lord Rothermere a Felszabadulás szobrát ajándékozta London városának. Pesti Hírlap XLIX. évf. 242. sz. 1927. október 25. 12. 31 Kegyeletes ünnepséggel avatták fel a „Magyar Fájdalom" szobrát. Budapesti Hírlap LII. évf. 225. sz. 1932. október 7. 4. 32 Esmond Harmsworth Magyarországon. Egy csodálatos hét története írásban és képben. A Magyar Revíziós Liga kiadványa. Bp., 1928. 48. 33 Trianontól - Rothermereig, i. m. (3. j.) 7. és 19. Nem véletlen, hogy az egyre tökéletesedő ideálkép irreális politikai tettekre ösztönzött: Rákosi Jenő és köre szívesen látta volna a lordot, illetve fiát a magyar trónon. Ld. erről: Vásárhelyi Miklós: A lord és a korona. Bp., Kossuth, 1977. 34 Kossuth Lajos és Rothermere lord. Budapesti Hírlap XLVII. évf. 148. sz. 1927. július 3. 3. 35 Pesti Hírlap XLIX. évf. 252. sz. 1927. november 6. 17; 8 Órai Újság XIII. évf. 252. sz. 1927. november 6. 6. 36 Dr. Szabó László: Kossuth Lajos is szót kér. Pesti Napló LXXX. évf. 92. sz. 1929. április 24. 1. 37 Budapest képes lexicona. I. Szerk. Hell Lajos. Bp., Viktória Nyomda, 1939. 94-95. 38 Csók István Párizsban 1926. január 4-én kelt levele ismeretlenhez. MNG Adattár, ltsz. 554/1954 39 Csók István: „Oh tündérálom, utolsó szerelmem". Mindent Tudok - Az Újság Hetilapja II. évf. 9.sz. 1925. február 28. 1. 40 Az Ernst Múzeum kiállításai LXXXI. A Szinyei Merse Pál Társaság művésztagjainak második kiállítása. 1926. január 24—február 28. 41 Az 1926. évi Téli Kiállítás tárgymutatója. 1926. február-március. Műcsarnok. 141. Hiszek egy Istenben... Eladó. 42 e. a. [Elek Artúr]: A Műcsarnok téli tárlata. Újság II. évf. 48. sz. 1926. február 28. 12. Csók egy későbbi interjúban nyilatkozta: „A kép legjobb kerítője a ráma." Hunyady Sándor: C.SYÍA. Magyarország XLII. évf. 3. sz. 1935. január 4. 5. 43 e. a. [Elek Artúr]: Képzőművészet. Csók István irredenta festménye. Újság II. évf. 44. sz. 1926. február 24. 8. 44„Hiszek egy Istenben". Csók István legújabb képe. Az Est XVII. évf. 43. sz. 1926. február 23. 12. 45 Tóth Aladár: Csók István megfestette a magyar „Hiszekegy "-et. Magyarország XXXIII. évf. 43. sz. 1926. február 23. 10. 46 A festő ne sokat magyarázzon, hanem fessen! - mondja Csók István. Tolnai Világlapja XXIX. évf. 52. sz. 1927. december 21. 17 47 Repr.: Délibáb I. évf. 42. sz. 1927. október 15. 4. Képaláírás: „Szimbolikus kép, melyet most küldött ajándékul Rothermere lord számára". 48 Léderer Lajos: A magvar küldöttség lordRothermere-nél. Pesti Hírlap XLIX. évf. 259. sz. 1927. november 15. 8. Rothermere-nek egyébként kitűnő mügyűjteménye volt, élete egyik utolsó gesztusaként a magángyűjtemény legjobb darabjait, köztük Giotto, Botticelli, Rembrandt, Rubens stb. müveit 1938-ban kiállíthatta a Szépművészeti Múzeum. 49 Kép a „Magyar Hiszekegy"-röl. Debreczen V. évf. 95. sz. 1928. április 26. 3. A képen a gyászoló Hungária fekete lepellel teríti be a koronás címert, mely előtt a magyar társadalmat jelképező alakok borulnak le. A sokszorosított, színes reprodukció alatt a Nemzeti Hiszekegy olvasható. Az egyik példány fennmaradt Papp-Váry Elemérné unokájának a tulajdonában, melynek hátoldalán Sipőcz polgármester láttamozása, illetve a Magyar Hiszekegyet Terjesztő Bizottság Elnökének, Lukács Györgynek (1865-1950) a pecsétje látható: „a 300. 816/1927. B.M. rendelettel engedélyezve." Itt köszönöm meg Sillay Rudolfnénak, hogy a megőrzött fotókat, képeslapokat és egyéb dokumentumokat megtekinthettem.