Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TABULA GRATULATORIA - SZŐKE Annamária: Sinkó Katalin köszöntése (Greeting Katalin Sinkó)

és fáradozásaik miatt, amelybe a művészettörténet részéről Sinkó Katalin is bekapcsolódott. A pozitivista rekonstrukción vagy a tartalmi elemzésnek a művészettörténet-tudományban alkalma­zott módszerein Sinkó az utóbbi időkben már túllépett. A müvek kontextusba helyezése összekapcsolódott az ideológia- és eszme­történettel, társadalmi-szociológiai megközelítésekkel vagy a kulturális antropológiával. Olyan megfogalmazást is hallottam, hogy amivel Sinkó foglalkozik, az már nem is művészettörténet. Nem ezen a helyen kell erről vitatkozni, de a problémafelvetés hasznos lehet. Fölmerül a kérdés, hogy akkor mit is értünk ma művészettörténeten? Sinkó kétségkívül kutatói és tudományos sztereotípiákra mutat rá, az egyes korábbi kutatások, elméletek, szemléletmódok eredményeit is mint történeti kövületeket vizs­gálja. Ilyen értelemben a művészettörténet-tudomány historizáló szemléletéről is szó van. Végezetül azonban azt is szeretném hangsúlyozni, hogy annak megfelelően, ahogy a művészettörténet-tudomány érték­konstituáló, ítélkező hagyományaival szemben a műalkotások megközelítésekor új utakat keresett, a művészettörténet korábbi módszerei és szemléletmódjai felett sem mond ítéletet. Azzal, hogy történeti kontextusban láttatja ezeket, visszaadja méltó tudománytörténeti vagy módszertani helyüket. Emberként és kutatóként egyaránt nagyon sokat tett azért, hogy az utóbbi húsz évben egyes bénító, mesterséges, tudományos határvonalak, merev magatartásminták fellazuljanak, hogy az eszmecsere, a termékeny együttgondolkodás felszabadító közegében a tudo­mányos munka életszerűsége teljes komplexitásában megélhető legyen. A tudományosság egyértelműsége és kizárólagossága helyett annak esendő volta kap hangot azon soraiban, amelyek­ben arról ír, hogy a múlt rekonstrukciója csak részleges lehet. „A jelenből, saját életidőnkből nem tudunk ugyanis kilépni. [...] A mi historizmusunk ezért tudatosan: töredék. Olyan töredék, mely helyet hagy a más összefüggések keresésének, az eljöven­dő műelemzők új típusú asszociációinak is." Légy köszöntve asztalunknál, Sinkó Katalin! Szőke Annamária SINKÓ KATALIN BIBLIOGRÁFIÁJA A Magyar Nemzeti Galéria. Vigília XXVI. évf. 1961. 3. sz. 183-184. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója. Vigília XXVI. évf. 1961. 7. sz. 440. In memóriám Gulácsy Lajos. Vigília XXVII. évf. 1962. 12. sz. 762-763. Bélaváry B. Alice műtermi kiállításáról. Vigília XXVIII. évf. 1963. 6. sz. 373. Fiatalok kiállítása az Ernst Múzeumban. Vigilia XXVIII. évf. 1963. 9. sz. 564-565. Az ónpestisröl. Műgyűjtő IV. évf. 1972. 4. sz. 56. Két vitézről. Műgyűjtő V. évf. 1973. 1. sz. 33. A 30. képaukció elé. Műgyűjtő V. évf. 1973. 1. sz. 40 42. A Szent György-céhről. Műgyűjtő V. évf. 1973. 2. sz. 9-10. A magyarországi műkereskedelem kezdetei az 1780-tól 1840-ig megjelent lapok tükrében. Szakdolgozat, ELTE Művészettörténet Tanszék, 1974. Kézirat Adatok a magyar műgyűjtés történetéhez, in: Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. Szerkesztette Zádor Anna és Szabolcsi Hedvig. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1978. 545-552. A magyar műgyűjtés 1850 után - a magángyűjteményi kiállítások tükrében, in: Válogatás magyar magángyűjteményekből. A kiállítást rendezte Mravik László és Sinkó Katalin. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1981. 11-29. Orientalizáló életképek, in: Művészet Magyarországon 1830-1870. Kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja és a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. Magyar Nemzeti Galéria, 1981. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoport, 1981. I. 98-106. Az idea elenyészése, in: Magyarországi szöveges falvédők a 19-20. században. Hatvány Lajos Múzeum füzetei 7. Szerkeszti Kovács Ákos. Budapest, 1981. 53-56. A bécsi akadémia hatása a magyar festészetre 1830-1970. Bölcsészdoktori Disszertáció, ELTE Művészettörténet Tanszék, 1982. Kézirat. A nemzeti emlékmű és a nemzeti tudat változásai. Művészettörténeti Értesítő XXXII. évf. 1983.4. sz. 185-201. Kazinczy Ferenc és a műgyűjtés. Ars Hungarica XI. évf. 1983. 2. sz. 269-276. Néhány magyar akadémia-allegória. Művészettörténeti Értesítő XXXIII. évf. 1984. 3. sz. 169-174. A nemzeti emlékmű és a nemzeti tudat változásai, in: Monumentumok az első há­borúból. A Műcsarnok és a Népművelési Intézet közös kiállítása. A kiállítást rendezte Feuer Gábor és Kovács Ákos. Katalógus. Budapest, Fényes Adolf Terem, 1985. 5-25. A valóság története, avagy a történelem valósága. A millennium-ünnep historiz­musa, in: Lélek és forma. Magyar művészet 1896-1914. Kiállítási katalógus. Szerkesztette Éri Gyöngyi és O. Jobbágyi Zsuzsa. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1986. 12-20. A profán történeti festészet Bécsben és Pest-Budán 1830-1870 között. Művészettörténeti Értesítő XXXV. évf. 1986. 3-4. sz. 95-132. Devóció és populáris művészet. Híradás Szilárdfy Zoltán új könyvéről és két kiállításról Pannonhalmán és Egerben. Ethnographia XCVII. évf. 1986. 1. sz. 143-147. A falvédők képi világa, in: Feliratos falvédők. Szerkesztette Kovács Ákos. Budapest, írisz, Corvina, 1987. 24-52. Ideálkép, portré, életkép. Műfaji összefüggések a romantikus képzőművészetben. Ars Hungarica XV. évf. 1987. 1. sz. 49-58. A millenniumi emlékmű mint kultuszhely. Medvetánc. Az ELTE és az MKKE társadalomelméleti folyóirata. 7. évf. 1987. 2. sz. 29-50. Az optikai teremutazástól a lakótelepi édenig. Forrás XXI. évf. 1989. november. 15-22. Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Krisztus-trilógiája. In: Alföld XLI. évf. 1990. 8. szám, 85 86. A vázlat mint a nemzeti géniusz kézjegye, in: Sub minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnap­jára. Szerkesztette Keserű Katalin. Az ELTE és az ELTE Művészettörténeti Tanszék közös kiadása. Budapest, 1989. 192-202. Árpád kontra Szent István, in: Nemzeti kultúra. Szerkesztette Niedermüller Péter. Janus. Pécs. VI. évf. 1989. 1. sz. Tél. 42-52; valamint: „Emlékművek". Janus. Pécs. VI. évf. 1989. 3. sz. Árpád versus Saint István. Competing Heroes and Competing Interests in the Figurative representation of Hungarian History. Ethnologia Europea 1989. vol. XIX. 1. sz. 67-84. Die Geschichte des Millennium-Denkmals, in: Popuräre Bildmedien. Vorträge des 2. Symposiums für ethnologische Bildforschung Reinhausen bei Göttingen. Hrsg. von Prof Wilhelm Brednich und Andreas Hartmann. Schriftenreihe der Volkskundlichen Komission für Niedersachsen. Band V. Göttingen, 1989. 73-90. Az Alföld és az alföldi pásztorok felfedezése a külföldi és hazai képzőművészet­ben. Ethnographia C. évf. 1989. 3-4. sz. 121-154. A magyar romantikus festészet, in: A romantika enciklopédiája. Összeállította Francis Claudon. Budapest, Corvina, 1990. 335-367.

Next

/
Oldalképek
Tartalom