Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZABÓ Lilla : Albach, Müller, Pesky - egy reformkori portré meghatározása

4. Thury Paulina: Müller József képmása, 19. század második harmada. Magyar Nemzeti Galéria maga Barabás semmisítette meg. A Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokában található Staub Andreas (1806-1839), valamint ugyancsak a Barabás Miklós festménye nyomán készült másik metszet alapján már nehezen tudtuk elképzelni, hogy vizsgált képünk magát Albach Józsefet ábrázolná."' Egy ember arcvonásai ugyan változhatnak a korral, betegségekkel, belső pszichés problémákkal, de nem alapvető fiziológiai vonásai, koponyaformája, mérete, az arccsontok stb. Az ugyancsak a pesti ferencesek templomának szószéki feljárójánál elhelyezett, Albachot félprofilból ábrázoló dombormű is teljesen más vonásokat tükröz, mint amik vizsgált képen láthatók. A másik határozott érv volt, hogy a korabeli leírások alapján mindig szerzetesi ruháját viselte. Kazinczy, kinek fontos volt a „külcsín", írja róla: „S míg ő a Szent Ferencz kámzsájába bújt, sokat járta a theátrumot, mert testét, s kivált karját, szépen mozgatja, s tud játszani a hang habzásival".

17 Az említett metszeteken és a domborművön is természetesen szerzetesi ruhájában látható. A kutatás során tehát teljes biztonsággal kizárhattuk, hogy a portré Albach Józsefet ábrázolná. Hogy kit ábrázol valójában, azt akkor, 1991-ben nem sikerült megállapítanunk. A kép festőjét keresve a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő felvilágosodás kori portrék álltak rendelkezésünkre. A kor jellemző jegyein kívül azokat a specifikus vonásokat vizsgáltuk, amelyek kifejezetten erre az egyelőre ismeretlen művészre jellemzőek. A részletek és az analógiák hosszas elemzése alapján jutottunk arra a megállapításra, hogy a kép festője Pesky (Peschky) József lehetett. Vizsgálatunk eredményét - miszerint az ismeretlen személyt ábrázoló festmény Pesky Józseftől (Pest, 1795-Pest, 1862) származik - írásos véleményben foglaltuk össze, azzal a kiegészítéssel, hogy a portré, Albach prédikációinak 1831. és 1833. évi megjelenése alapján, ez utóbbi dátum után készülhetett. Továbbá hogy egy nagyon jelentős, a magyar művészettörténetben aránylag kevésbé feldolgozott művésszel állunk szemben, kinek helye a reformkori festőink legnagyobbjai közt jelölhető ki. Az ismeretlen férfit ábrázoló portré pedig bővíti a rá vonatkozó ismereteinket.

If< A festmény a tulajdonosnak történt visszaadás után is foglalkoztatott. Ki lehet az ábrázolt, akinek ennyire fontos volt Albach; nyilván személyes kapcsolat fűzte hozzá... Albach nagysága, mint a reformkor egyik fő, mára már feledésbe merült kiemelkedő személyisége és a cenzúra általi száműzetése egyaránt fontos kérdés maradt. Ki az az ismeretlen személy, aki nem „teljesen" saját személyére utaló attribútumokkal festeti meg magát, hanem akinek Albach elvei, határozott szemlélete és filozófiai, teológiai és nemzeti-társadalmi nézetei a fontosabbak, aki maga ekként teszi le hitét és nyilvánítja ki állásfoglalását. A portré személyének meghatározásánál a véletlen segített. A MNG Festészeti Osztály gyűjteményében egy, a Peskykép ábrázoltjával megegyező férfiú arcképe hívta fel magára a figyelmet. A 79 x 61 cm olajkép a leltárkönyv szerint Müller József képkereskedő arcképe Thury Paulinától (a stílusjegyek alapján a ugyancsak a felvilágosodás korában élt), „ismeretlen" festőnőtől.'

9 A festmény hátoldalán egyenesen a vászonra festékkel felvitt régi kézírás olvasható: „Joseph Miller -Pest tl839 Festette Thury Pauline." A gyengébb festői kvalitású képen nemcsak ugyanazon arcvonásokkal, hajjal, de ugyanazon korú és hasonló beállításban ábrázolt férfit látunk. A portrén megjelenített férfi vonásai bár kissé melankolikusabbak - nyilván a múlt századi festőnő finom romantikus lelkületénél fogva -, de kétségkívül ugyanarról a férfiúról van szó. Sőt, a mellkép hátterében szintén fel vannak tüntetve Albach könyvei! A következő kérdés: ki volt Joseph Miller képkereskedő? És ha volt ilyen, akkor számára miért volt fontos a hitszónok? Entz Géza A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig című, 1937-ben megjelent értékes disszertációjának a Pest-budai műgyűjtés a XIX. század első felében című fejezetében megállapítja, hogy 1815-ben csupán egy képkereskedő volt a városban, s az is igen gyenge müveket árult. Majd Kazinczy Ferenc Guzmics Izidorhoz 1829-ben írott leveléből idéz: „Most négy képáros van itt, Lichtl, Tomala, Müller, Conzi... Hogy a boltok fennállnak, mutatja, hogy vannak vevőjik s ha innen minden vármegyébe esztendőnkint csak 20 jó darab megyén is, melly nyereség ez a hazának és a mesterségnek."

20 Entz Géza még egy helyen említi Müller nevét. F. Schams Vollständige Beschreibung der königl. Freyen Haupt Stadt Pest in Ungern eimü (1821) publikációjára utalva írja: „Schams Müller Károly képkereskedő képei közül is felsorol néhányat (főleg 17. századi olasz és németalföldi festményeket), melyek aligha voltak eredetiek".

21 Utána pedig a legnagyobb magyar műgyűjtők tevékenységét ismertetve Fejérváry Gábor nevénél újra találkozunk Müller említésével. „Fejérváry a hazai művészetet is pártfogolta. Müller pesti műkereskedőnél több Markó Károly festményt vásárolt s az üzletben ismerkedett meg magával a művésszel is. 0 volt az a nagylelkű mecénás is, aki több főúrral együtt kiküldte a tehetséges fiatalembert Bécsbe, majd Rómába, hogy tudását tökéletesítse."

22 Erről az esetről Pulszky Ferenc is tesz említést az Eletem és korom című munká-