Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - JÁVOR Anna: Összeírás, leltározás... Kracker-képek nyomában a szerzetesrendek II. József-kori feloszlatásának idején
ken Garas Klára ismerte fel először Kracker korai, cseh-morva példaképek, de főként brünni mestere, Joseph Thadeus Rotter által befolyásolt stílusát, feltehetően a jászói könyvtár és levéltár vándorlásai során juthatott Egerbe. 20 Néhány felvidéki nemesi család rendszeresen feltűnik az árveréseken; olykor saját korábbi adományukból mentenek, mint a Szirmayak és a Barkóczyak Varannón. Leleszen is vásárol a miglészi Szirmay Zsuzsanna, Jászon pedig „Szalaer v. Fáy", „Oroszer v. Kállai" grófok, „Báron v. Vay" - ez utóbbi többek közt két szoba teljes „Spalier"-, azaz színes falikárpit-díszét veszi meg, drágán -, s az Orangerie narancsfáira licitál Csáky (István?) gróf is Kassáról. 21 Fáy Ágoston kassai conciliarius, 1790-től abaúji alispán - többek között - megszerezte Jászon IV. Béla király és Kálmán herceg egész alakos képmásait (egyet árverésen, a másikat utólag, 20-20 Rf-ért), de mivel a prépostság alapítóiban saját családjának felmenőit is tisztelte, a rendház újrafelállítása után sem volt hajlandó megválni a képektől. A premontreiek másolatokat készíttettek tehát, s azok még a 19. század végén is láthatóak voltak a kandalló fölött, az ebédlőben. 22 Az ilyenformán két sorozatban is létezett királyképmásokból - a neureischi, adattal igazolt és ránk maradt hasonló, de morva tárgyú refektóriumi képek analógiája alapján feltételezhetően Kracker, illetve biztosan Schrott Erasmus művei - ma már egy sincs meg. 23 Szintén elvesztek, de talán egyszer azonosíthatók lesznek a Kossuth László által 1787-ben Leleszen megvásárolt, 4,5 x 7 láb nagyságú, feliratos, történelmi alapítás-képek, me7. Johann Lucas Kracker és Schrott Erasmus: Heródes lakomája, 1752 és 1801-1802. Jászó, a premontrei apátság prelátusi ebédlőjének mennyezetfreskója. Részlet lyeket részletes leírással, Kracker müveként tett közzé 1838-ban a Hasznos Mulatságok tudósítója a magyar-jesztrebi K. János úr tulajdonából. 24 Az összeíráshoz szakértőket fogadtak fel a feloszlatási biztosok; ezek helyi vagy környékbeli művészek, iparosok voltak, akik napszámban végezték feladatukat. Nem mindenütt teljes a műfaji-szakmai skála, s gyakran csak innen ismerjük a nevet (a legnagyobb bőségben a kőművesekét és az ötvösökét természetszerűleg). A festők közül legfeljebb aranyozó lehetett a kassai Molnár János, festménybecsüs a sátoraljaújhelyi pálosoknál, vagy a szakolcai Augustin Harazin, akit Sasváron is alkalmaztak a feloszlatásnál. Elete főművét alkotta meg Urlespacher a varannói pálos freskók leírásával - saját, szerény falképeit nemrég tárták fel az imregi ferenceseknél. 25 Feltehetőleg nemcsak becsüsként dolgozott együtt Jacob Bossi, újhelyi építőmester és Fegh János kassai szobrász, 26 s paradox módon saját munkáját értékeli Jászon a premontrei birtokon lakó Johann Anton Krauss, a kivételes tehetségű rokokó szobrász. Krauss, aki valamikor 1761 folyamán áll a jászói prépost szolgálatába, és folyamatosan végzi a templom és a kolostorépület valamennyi szobrászi feladatát, tudjuk, végleg letelepszik Jászon. Már nem egészen fiatalon családot alapít, 1778-ban pedig házépítés céljából telket vásárol („deserta sessio") az apátságtól. Ezen kívül is kapott földeket használatra a premontrei birtokon, amint azt az immár szekularizált uradalomnak az éves jövedelmet is feltüntető összeírása megjegyzi 1787-ben („Notandum Agrum hunc sculptor Jaßoviensis Antonius Krauß ex indultu dominali tenet"; másutt: „usuat") - hasonlóan a kulcsárhoz, tanítóhoz. 27 A pár házból álló Jászóváralja (Possessio Pizendorff) egyenesen az apátsági alkalmazottak, iparosok, mesterek települése, még a 20. században is. Lakói között nemcsak a más listákról már megismert, idős Andreas Halblechner, volt „Probstey Tafeldecker", azaz a Kracker által Jászóról Egerbe hívott morva szobrász apja található meg, hanem fivére is, a „tegularius" Norbert, igazolva Halblechner Vencel 1776-os egri nyilatkozatát családi hagyományú premontrei kapcsolatairól. 28 Háza van itt műhellyel, kerttel a nagy összeírás aláírói közül Jacobus Rodl (Rüdl, Reder) kályhásnak és Franciscus Schmid (Schwetz, Schwartz) lakatosnak is. A becslést végző további mesterek, Ardényi Gáspár és Franz Böhm asztalosok utolsó munkáiért még tartozik a feloszlatáskor a kolostor. Az adósságjegyzék amúgy is érdekes: a könyvkötő, a kassai fűszeres, a rozsnyói patikus vagy Viczay József, a jeles „doctor medicináé" (még éppen) kifizetetlen számlái a rendház hétköznapi életvitelébe engednek betekintést. 29 Úgy tetszik tehát, nem tekintették korábbi kenyéradójukkal szembeni „árulásnak" a mesterek a feloszlatás körüli állami megbízatást, viszont joggal számíthattak a folytatásra. Hamarosan elkészülnek a kiürített kolostorépületek újrahasznosítási, vagy legalábbis renoválási tervei, s ez újabb munkaalkalmat jelent lényegében ugyanannak a művészgárdának. Jászon ugyan elvetették báró Eötvös Gábor feloszlatási biztos ötletét egy monumentális textilüzem kialakítására Franz Anton Pilgram pompás barokk palotájában, holott - szerinte - erre az ott folyó vizek különösen alkalmassá tennék: „Ein Seidens Karton, Tuch oder Leinwand Fabrique könnte aldorten um so häglicher errichtet werden als auch hier zu die etwa nöthige Wasser Maschine wegen dem da Vorbey reinende Bache ganz Leicht angebracht werden... etc." 30 A hasznosí-