Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - PUSKÁS Bernadett: Taraszovics Bazil munkácsi püspök (1633-1651) két antimenzionja.

4. Szilveszter Koszov mogilaipüspök antimenzionja, 1637 körül, fametszet, vászon. Lviv, Nacionalnij Muzej Kárpátalján, a munkácsi egyházmegyével szomszédos egyházmegyékben az oroszhoz hasonló középkori gyakorlatról maradtak fenn feljegyzések. Az antimenzion középkori ikonográfiái típusa a 17. században festett vagy rajz nyomán hímzett példányokban élt tovább. így Mihajlo Kopisztinszkij przemysli és szambori püspök hímzett antimenzionján is (1603; Lviv, Nacionalnij Muzej, ltsz.: LT-365) a szenvedések eszközeitől körülvett kereszt a központi motívum, ehhez kapcsolódóan a kendő sarkaiban, a keretmezökben egy-egy evangélista monogramja jelenik meg.

30 Az antimenzion középkori ikonográfiája - az Ádám koponyájából kinövő „új paradicsomi életfa", a szenvedés eszközei és az evangélista jelképek között magasodó kereszt, melyet az IC XC NIKA (Jézus Krisztus győz) felirat vesz körül - győzelmi eszközként, hatalmi jelvényként jelenik meg.'

1 Ezt a motívumot koponya, illetve rövidített feliratok egészíthetik ki: TKPr (Touto Kranion Parádissos Gégone, ez a koponya a Paradicsomba vezet), OXOfl (Phos Christou Phane Pasin, Krisztus világossága mindenkinek fényeskedik). A kereszt és a négy evangélista vagy jelképeik összekapcsolása a keleti képi hagyományban jelentős múltra tekint vissza, így a többi között oltárterítők előoldalának díszítésében (Ravenna, San Vitale, Ószövetségi áldozat), illetve evangéliumos könyvek kötéstábláin is megfigyelhető. Az evangélistákat bemutató vagy jelképező négy sarokmotívumtól körülvett központi motívum itt mindig Krisztusra, áldozatára vagy dicsőségére utal,

32 a motívumcsoport pedig szorosan összekapcsolódik a liturgikus asztallal, illetve tárgyaival, képi nyelvre lefordítva és emblematikus tömörséggel megjelenítve a liturgiamagyarázatokban kifejtetteket. Erre utal egy Moszkvában kiadott Euchologion (1639) metszete is. Jézus szenvedése és kereszthalála eszközeinek ábrázolásán az antimenzionokéhoz hasonló keresztmotívum látható, melyet a hagyományos feliratok mellett a „Dicsőség királya"-felirat kísér.

33 Kárpátalján az antimenzionok az 1620-as évektől nyomtatott technikával készülnek, és a középkori képtípust továbbfejlesztve többnyire két kompozíciót követnek: ezek a sírban álló Krisztus, illetve a sírbatétel-ábrázolások különböző változatai.

34 Az 1620-1640-es évek között több olyan antimenzion készült, amely a bizánci ikonográfia Baszileosz tész Doxész (Dicsőség királya) típusát követi. így Ezekijil Kurcevics püspök antimenzionja a szarkofágban álló Krisztust mellén keresztbe tett kézzel ábrázolja (1620-as évek).

35 Kijevben a legkorábbiként Jov (Jób) Boreckij kijevi metropolita 1621-es antimenzionja maradt fenn: Krisztus a kőszarkofágban áll, kezével annak szélére támaszkodik, oldalából egy kehelybe vér patakzik, hátul két angyal lándzsát és szivacsot tart; a háttérben a keresztfa, a sarkokban körmezőkben az evangélisták mellképei szerepelnek. Hasonló kompozíciójú Szilveszter Koszov mogilai püspök antimenzionja (1637 k.) (4. kép), és Afanaszij Puzina lucki püspök antimenzionja. (1640) (5. kép). Ezek az ábrázolások nem csupán az evangéliumi történésekből, a passióból kiemelt mozzanat illusztrációi, hanem elsősorban a liturgikus szimbolika példái. A bizánci képtípus a helyi ikonfestészetben meglehetősen ritka, az antimenzionokon megjelenő változatai még hangsúlyosabban utalnak az Eucharisztiára. Az említett ortodox főpapok antimenzionjainak ikonográfiái forrása Teofán jeruzsálemi pátriárka temperával vörös selyemre festett antimenzionja lehetett. A pátriárka 1620-ban tett látogatást Kijevben, hogy közreműködjön a helyi ortodox hierarchia megújításában. Látogatása emlékére a helyi hagyomány szerint ereklyekendője egy példányát ajándékozta a Kijevi Lavra számára.

36 A figurális kompozíció megjelenése az antimenzionon rövidesen kiszorította a középkori keresztmotívumot, mivel tartalmában még árnyaltabban mutatta be azt a gondolatot, amit a liturgikus tárgy eredeti ábrázolása közvetített. A 17. század elején az antimenzion-metszeteken gyakran alkalmazott képtípus volt a sírbatétel jelenete. Egyik változatát LT kijevi mester metszette Mogila Péter kijevi metropolita számára 1633 körül (6. kép). Az creklyekendő központi jelenete: három angyal helyezi kőkoporsóba a halotti leplen fekvő Krisztust, a negyedik angyal a kőkoporsó előtt térdel, fejét Krisztus kezéhez hajtja. A háttérben a keresztfa, ahogyan a középkori ereklyekendőkön is, a szenvedés eszközeivel, körülötte a hagyományos görög felirattal (IC XC NIKA). A képmező négy sarkában, 5. Afanaszij Puzina lucki püspök antimenzionja, 1640, fametszet, vászon. Lviv, Nacionalnij Muzej