Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - POSZLER Györgyi: A Régi Magyar Gyűjtemény új szerzeménye: gótikus Madonna-szobor feltehetően a Dunántúlról

2. Madonna-szobor Tüskevárról (?), 1450 körül. Magyar Nemzeti Galéria dos falvakban lelkipásztori teendőket is ellátott. 1757-ben a dömölki apátság kormányzójává, majd 1760-ban - szerzetesi erényei, tehetsége és addigi tevékenysége elismeréseként - tihanyi apáttá nevezték ki. Életútját, személyiségét müvei, levelezése és más vele kapcsolatos közlések alapján megismerve könnyen elképzelhetőnek tűnik, hogy különös tisztelettel vett körül egy a magánájtatosság céljára kiválóan alkalmas, finom kidolgozású, kifejezetten tetszetős Madonna-szobrot. Mária iránt érzett mélységes szeretetének, valamint a Szüzanya tiszteletének előmozdítására, erősítésére irányuló törekvéseinek egyik legfontosabb megnyilvánulása A boldog Szűz Máriának tiszteletirül egynéhány jeles gondolatok című, először 1788ban, Szombathelyen megjelent írása.

4 Működésének egész ideje alatt nagy figyelmet fordított Mária-oltárok állítására és Madonna-szobrok adományozására. A tihanyi templom javítási munkái közepette különösen szívén viselte az új Mária-oltár sorsát, melybe egy feltehetően megkülönböztetett tiszteletnek örvendő, virágos szövetű, aranyos csipkéjű ruhába öltöztetett, díszes koronát viselő Madonnát állíttatott.

5 Az apátság felszereléseinek korabeli összeírásaiból kitűnik, hogy a templom tulajdonában több ilyen Mária-szobor is volt ebben az időben. így az 1760-ban említett, akkor még föl nem öltöztetett új Madonna, melyet vésett és aranyozott állványon a szent olvasó társulat tagjai vittek a körmeneteken, vagy egy korábbi, melynek létezéséről Gondos Miklós és neje, Takács Kata adományleveléből tudunk. Ok a tihanyi templomnak azzal a feltétellel adományoztak 15 forintot, hogy abból 5 a „Boldogságos Szűz Máriának ruházatjára alkalmaztassék".

6 Az 1770-es években pedig arról értesülünk, hogy Vajda milyen nagy szívfájdalommal távolíttatta el az endrédi templom körmenetek alkalmával használt Mária-szobrát, amikor II. József a felöltöztetett szobrok használatát megtiltotta.

7 Természetesen egyik említett mű esetében sem vethető fel megalapozottan a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába került Madonnával való azonosítás lehetősége. A bencés rend feloszlatásakor

8 az apátság javairól felvett összeírásból kitűnik, hogy néhány felszerelési tárgyat „Samu apát" saját tulajdonába vehetett, s magával vihetett, amikor elhagyni kényszerült Tihanyt. A felsorolás ezek között igen értékes kelyheket, kereszteket, füstölőket, tömjéntartókat, egy 3. Hans Multscher: Madonna-szobor, 1440 körül. Landsberg am Lech, plébániatemplom