Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - PLESZNIVY Edit: A destigmatizáció állomásai. Festőművészek képei a Pszichiátriai Múzeum gyűjteményében

3. A Selig Múzeum enteriőrje Nemes Lampérth József grafikáival, 1930-as évek (Reprodukció: Az OPNI100 éve. Bp., 1968.) Breton, valamint Andre Malraux, író és kultúrpolitikus mellett Max Müller svájci pszichiáter is az Art Brut Társaság tagja volt. Magyarországon a 20. század elején, a pécsi elmeklinikán és a lipótmezei elmegyógyintézetben jött létre gyűjtemény a betegek alkotásaiból. Pécsett Reuter Camillo, Budapesten Selig Árpád elmeorvosok szereztek elévülhetetlen, úttörő érdemeket a válogatásban.

15 A hasonló profilú európai kollekciók sorában elmekórtani és kultúrtörténeti egyedisége révén elismert helyet kapott a lipóti gyűjtemény. A Pszichiátriai Múzeum kezdeti, tág gyűjtési körét igazolják az itt őrzött régi dokumentumok: Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyve; a „Matuska-ügy" sajtóvisszhangja; a Szálasi Ferenc elmeállapotát az 1935-ben megjelent, Cél és követelések című politikai röpirata alapján vizsgáló, 1939-ben kelt m. kir. törvényszéki elmeorvosi szakvélemény; Dr. Havas Gyula lajstroma az ókortól az 1940-es évekig azokról a képzőművészekről, akik elmebetegségben szenvedtek. A múzeumi anyagból 1930-ban a pszichés betegek alkotásait bemutató állandó kiállítás nyílt Selig Múzeum néven, mely 1932-ben bekerült a múzeumok hivatalos nyilvántartási lajstromába is. 17 A múzeumban őrzött müvek alkotóinak többsége nem hivatásos művész. A képek kiválasztásakor azonban évtizedekre visszamenően mindig elsőrendű szempont volt az esztétikai értékek figyelembe vétele. A kórházi tartózkodást megrövidítő gyógyszeres kezelések elterjedése előtt nem ritkán évtizedekre, sőt életfogytiglan tartó ittlétre voltak kárhoztatva a betegek. Sokakból éppen ez a bezártság, gyakran maga a betegség váltotta ki a kreativitást. A mcgéltség hitelessége révén megdöbbentő erejű képek sorával találkozhatunk. A betegképek mellett a gyűjtemény természetesen kiemelt helyet biztosított az itt ápolt hivatásos képzőművészek alkotásainak is. Az egyik legfájóbb háborús veszteség Nemes Lampérth József (1891-1924) három tusrajza. A régi leltárkönyvi bejegyzés szerint a múzeum a festő Önarckép, Selig Árpád mellképe. Szóegyveleg és Női akt című grafikáit is őrizte.

18 Az intézet 100. évfordulója alkalmából megjelent emlékkönyvben felfedezhetjük az említett Önarckép és az eltűnt Lampérth-grafikákkal díszített enteriőr fotóját is (3. kép).

14 Az 1922-ben Lipótmezön ápolt festő munkásságát napjainkban csak Női akt című tusrajza képviseli a gyűjteményben, melyet 1914-ben, Párizsban készített (4. kép).

20 Festőbarátainak visszaemlékezései szerint Nemes Lampérthot fiatal kora óta egyenetlen munkatempó jellemezte, mely a frontról való hazatérését követően, 1915-től vált kórossá.