Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - SZŰCS György: „Pictura irredenta". Egy Csók István-kép értelmezése
7. Csók István: Züzü imádkozik, 1932. Magyar Nemzeti Galéria 1928-ban Herczeg Ferenc így fogalmazott: „A művészet, amely évszázadokon át mint értékes, de alapjában véve mégis csak fölösleges poggyász, valahol hátul, a nemzet málhavonatán utazott, a művészet most előre került a védelmi front első vonalába. Fegyverré lett - talán az egyetlen hasznavehető fegyverré - a nemzeti létért vívott küzdelemben. A piktorból, a képfaragóból, aki eddig lelkes nézője volt a nemzetek mérkőzéseinek, kombattáns lett. Ki fog tűnni: ők Szent István birodalmának veretlen katonái és igazi diplomatái." 50 Amennyiben feltételesen elfogadjuk Herczeg Ferenc művészetpolitikai tézisét, akkor - egyetértve a korszak kritikusaival - Csók festménye semmiképpen sem a harcos propaganda, hanem a visszafogott, diplomatikus müvek közé sorolható be. Az orientáló feliratok, a konkretizáló cím ismerete nélkül viszont elveszti monumentális hajlandóságát, mindössze a művész leányának és kedves modelljének, Züzünek a lírai ábrázolását látjuk benne. A két világháború között a bennfentesek tudták, hogy melyik magyar színésznő aktját használta fel Emile Guillaume a Magyar Fájdalom emlékmüvének megalkotásához 51 , mely eredeti jelentésétől megfosztva végül egyszerű strandszoborként végezte pályafutását Balfon. Ilyenformán válhatott Züzü 1926-ban a Nemzeti Hiszekegy, vagy akár a meggyötört Hungária allegóriájává, hogy azután Suchy Lajos építészmérnök feleségeként 1935-től saját életét élhesse a való világban. 52 Csók érezhette portréjának ezt a kettősségét, hiszen 1936-ban a Műcsarnok A nő a művészetben kiállításán szerepeltette, igaz, az eredeti címmel. 53 A kép hirtelen támadt népszerűségét ekkor már talán a politika múló szeszélyének tekintette, mindenesetre 1932-ben, amikor külön mappát adott ki híres Züzü-képeinek színezett litográfiáival, a 10 lapból álló sorozat záró darabja, a festmény redukált mása, a Züzü imádkozik című volt. 54 JEGYZETEK 1 Ld. erről Zeidler Miklós példaértékű tanulmányait: A revíziós gondolat. Bp., Osiris, 2001; A magyar irredenta kultusz a két világháború között. Bp., Teleki Alapítvány, 2002. 2 „A magyar művészetért" képzőművészeti kiállítás képes tárgymutatója. Műcsarnok, 1942. június 6-22. 105. tétel 3 Trianontól - Rothermereig. Szerk. Rákosi Jenő. Bp., Horizont, é. n. [1928]. 1. rész, 40. 4 „Hiszekegy Istenben, hiszek egy hazában, / Hiszek egy isteni örök igazságban, / Hiszek Magyarország feltámadásában!" A teljes vers olvasható pl.: Budapesti Hírlap XL. évf. 222. sz. 1920. szept. 19. 1., illetve az Irredenta című füzetes kiadványban: Bp., Bichler Nyomda, 1921. 5-6. A pályázati hirdetést és a teljes verset legújabban közli: Vonyó József: A Magyar Hiszekegy születése. História XXIV. évf. 2002. 1. sz. 18-19. 5 A Védő Ligák Szövetsége t. Elnökségének. (Rákosi Jenő levele.) Magyar Irredenta II. évf. 7. sz. 1920. október 3. 12; Ima és jelszó. A Magyar Irredenta pályázata. Budapesti Hírlap LX. évf. 213. sz. 1920. szeptember 8. 2-3. A jelmondat-pályázat nyertese B. Szabó Mihály ny. főispán lett: „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország". 6 Iratok a Nemzeti Színház történetéhez. Szerk. Pukánszkyné Kádár Jolán. Bp., Magyar Történeti Társulat, 1938. 266. Akkor született meg a mondás: „A nehéz időkben egy férfi volt a színháznál - Fáy Szeréna." A jubiláló Fáy Szeréna. Rádióélet II. évf. 20. sz. 1930. május 16. 16. A vers eredeti kéziratát Fáy Szeréna ebben az évben a Nemzeti Színház múzeumának ajándékozta. Magyar Asszonyok Lexikona. Összeáll. Bozzay Margit. Bp., Stephaneum Nyomda, 1931. 299. 7 A korszak verbális (versek, ünnepi beszédek) és vizuális képhasználatának (köztéri szobrok) azonosságáról előadást tartottam Szó/kép (A Nemzeti Hiszekegy elemzése) címmel a Tárgyak és ereklyék, tények és legendák című konferencián a Petőfi Irodalmi Múzeumban 1990. november 6-án. 8 A verssorok első változata már felbukkant Papp-Váry Elemérné 1915-ös Látomás című versében is: „Hitem az Istenben, hitem a hazában, / Hitein az isteni, örök igazságban". Papp-Váry Elemérné: Háborús visszhangok. Bp., Thalia Müintézet, é. n. [1916]. 58. A világháború alatt más költemények is születtek, amelyek a keresztény Hiszekegyet aktualizálták. Ernőd Tamás: Magyar Hiszekegy, in: Énekek a nagy időkből. Az Érdekes Újság karácsonyi melléklete. Bp., 1916. 5-7. 1920 után azonban már elsősorban a Papp-Váry Elemérné versére asszociáltak, például Pohárnok Jenő Én így imádkozom című versébe illesztette Papp-Váry Elemérné imáját. In: Vollay Ferenc: Nagymagyarországért! Legszebb hazafias költemények gyűjteménye 1918-1926. Debrecen, Városi Nyomda, 1926. 260-261. Mások a bécsi döntések után is beleszőtték verseikbe: „De hiszünk »Isteni örök igazságban, / Egy nagy Magyarország feltámadásában!« /' Hisszük: egy magyar se lesz többé bilincsben, / Mert él Horthy Miklós s felettünk az Isten!" Szigethy József: Feltámadás, in: Az élet tükre. Kolozsvár, Szöcs nyomda, 1943. 34. 9 Budapest Székesfőváros Tanácsa 92.413—1920/VII. sz. rendelete. Magyar Irredenta II. évf. 8. sz. 1920. október 17. 12. 10 A Magyar Hiszekegy elmondása, a VKM. 114.233/1920. sz. rendelete. In: Magyar Tanítók Lexikona. Szerk. Bene Lajos. Bp., é. n. [1939] 245. Az 1926os Vollay-féle Nagymagyarországért! című kötetből sem hiányozhatott a Nemzeti Hiszekegy. 1. m. (8. j.) 247-249. A szerkesztő a könyv folytatásába csak az első kötet óta felbukkant újabb verseket válogatta be, viszont részletes müsormintákkal szolgált a legkülönfélébb ünnepségek, a kormányzó neve napja, zászlóavatás, március 15-e, Kossuth-emlékünnepély, a Vitézi Szék rendezvényei stb. ünnepi programjához, többek között a Nemzeti Hiszekegy használatához. Új Nagymagyarországért! Egyetemes szavalókönyv. Debrecen, Városi Nyomda, 1936. 613 skk. 11 Sorsdöntések. Szerk. Gerő András. Bp., Göncöl Kiadó, 1989. 288. A nemzetgyűlés 1921. július 26-án cikkelyezte be a trianoni békeszerződést (1921: XXXIII. Tc.)
