Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZŰCS György: „Pictura irredenta". Egy Csók István-kép értelmezése

borulva nap-nap után mondta el, hogy: »Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában !« Egy szép napon azután egy angol úr mellénk térdelt az Úr zsámolya elé és a legmesszebb világító fáklyát tartva kezében, harsány hangon - mi volt ehhez képest ami szegény beteg hangunk? - azt hirdette az egész világnak, hogy hisz az isteni örök igazságban, hisz Magyarország föltámadásában."

32 A messianisztikus fénytörésben megjelenő lord valódi alakját teljesen elfedte a rajongó szavakból, festett és faragott arcmásokból álló ideálkép, melyek révén már-már a magyar történelem legjelentősebb alakjai közé számítódott. Rákosi Jenő Bem apóval példálózva írta: „Rothermere is bevonult a magyar história alakjai közé". Majd később nyomatékosította: „Rothermere lord egymagában egy egész fejezete lesz a magyar történelemnek".

33 A kultuszok ideologikus működésének jellemzője, hogy a frissen képződő jelenséget hamarosan a történelem, a régiség aurája vonja be, amely kettős funkciót lát el: egyfelől a korábban élt, híres személyiségek hitelesítik a jelen hőseinek tetteit, másfelől a magyar történelem iskolában megtanultjeles eseményeinek felidézése elősegíti az új frazeológia, jelképtár stb. könnyebb befogadását. Rothermere fellépésének időpontja, az 1927-es esztendő mint Kossuth születésének 125. évfordulója, kézenfekvő történelmi mintát kínált a kultusz múltdimenziójának kimunkálásához. Nem mellékes mozzanat, 5. Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Lord Rothermere portréja, 1928. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Evkönyve 1929, nyomán hogy a Parlament elé tervezett Kossuth-szobor (Horvai János) felavatására november 6-án került sor, tehát a napilapok hasábjain egy időben jelentek meg az előkészületekről szóló hírek a londoni Rothermere-küldöttségről szóló beszámolókkal. A Pesti Hírlap egyik cikkírója Kossuth 1860-as angliai látogatását és kedvező fogadtatását használta fel arra, hogy Rothermere-t Kossuthtal párhuzamba állítsa: „A történelem megismétlődik" írta.

34 A Corvin Áruház a nemzeti érzés ébren tartásának, nem kevésbé a vásárlói kedv növelésének hatásos vizuális megoldását választotta, amikor kirakataiban Feiks Jenő és Pólya Tibor tervei alapján készült, „Kossuth szellemének" hódoló festményeket helyezett el: „Áruházunk frontját a trianoni jelvény díszíti, mely este - mintegy intő jelként - messzi sugarakban világít. E hét egész tartamára az áruház mindama vevőinek, akik 10 P. értéken felül vásárolnak, a trianoni jelvényt, azonfelül Lord Rothermere arcképét díjtalanul nyújtjuk át. Épületünk belsejének dekorációi Kossuth emlékéhez méltó díszben pompáznak."

35 A Kossuth szerepéről igen tájékozott Rothermere a felkínált történelmi analógiát a későbbiekben maga is felhasználta: „Lord Rothermere karácsonyi üzenetében azt írta, hogy »Magyarorszag mint Kossuth hazája tudta megnyerni a világ közvéleményének szeretetét és ma is csak azzal fordíthatja maga felé ezt a rokonszenvet, ha hü marad Kossuth nagy szelleméhez és szabadságszerető, magasztos eszmeihez«."

36 A korszak legösszetettebb emlékmüvének, mintegy ideológiai foglalatának, a magyar eredetmonda mitikus elemeit az ereklye-kultusszal és az aktuális jelen irredenta szimbólumaival kombináló Ereklyés Országzászló bizonyult, amelyet 1928. augusztus 20-án, Szent István napján avattak fel. A Lechner Jenő tervezte talapzaton minden „hitvalló" - Urmánczy Nándor és Papp-Váry Elemérné, Rothermere és Mussolini - idézete helyet kapott, a mellvéd szószéket formázó szegélyét a magyar turulmadár szobra díszítette, a zászlórúd tetején, az esküre emelt jobbot Horthy keze után mintázták meg. Az egykori Magyarország vármegyéinek és történelmi helyszíneinek földjét tartalmazó monumentum lezárta a Szabadság tér négy irredenta szoborral megkezdett ívét, megteremtve ezáltal a politikai propaganda leghatásosabb, tömeggyülésekre is alkalmas budapesti helyszínét, az előtte kialakított „trianoni virágággyal" pedig a főváros egyik fő látványosságát: ahol a turisták színes virágokból kirakva olvashatták el a Nemzeti Hiszekegy sorait.

37 MŰVÉSZET ÉS PROPAGANDA „Éppen most kaptam bizalmas értesítést, hogy mert képem irredenta ízű, a kormány nemigen fog bele menni az országház kupolacsarnokában való ünnepségbe. Miután ugyané postával küldök Petrovicsnak is levelet, melyben részletesen írok a kép kiállításáról, - most nem térek ki arra, miért gondoltam én a kép ilyenformán való bemutatására. így tehát a képet a Sz[inyei]. Tjarsaság]. kiállítása keretében fogjuk - külön helyen! - bemutatni. [...] Arra gondoltam, nem volna-e jó külön jelezni a plakáton, hogy a »Hiszekegy« is látható? Azt hiszem, ez nem válna hátrányára a dolognak" - írta Párizsból valószínűleg Ernst Lajosnak 1926. január legelején Csók.

38 A levél két fontos információt tartalmaz: a művész nemcsak Budapesten, hanem Párizsban is dolgozott rajta, a korai dátum pedig a mű 1925-ös készülését erősíti meg. Egy ko-