Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - NAGY Ildikó: Egy fotóegyüttes az Epreskertről 1894-ből

5. Az Epreskerti Kálvária a Belvederei Apolló és a forrásnimfa szobrával. Új Idők, 1899. július 2. (V. évf. 27. sz.) 13. A Tata-Tóvárosi Híradóból kiderül még az újságíró különleges optimizmusa is, mely szerint a művet még ugyanabban az évben felállítják. A lap 1892-ben még hírt ad arról, hogy Stróbl Alajos bemutatta a tervezetet, és ennek alapján „megbízatott a nagyobb mintázat elkészítésével is",

20 majd 1893 őszétől megszűnnek a hírek. A várépítkezés nagyon lassan haladt, lényegében csak 1896-1897-ben kapott nagyobb lendületet. Esterházy Miklós 1897-ben meghalt, és nincs hír arról, hogy a kutat felállították volna. A készülő Mátyás-kutat epreskerti látogatása során 1891ben megtekintette a király is, aki előzőleg már hallott róla. „Valóban szép és érdekes" - jegyezte meg,

21 ahogy ő ezt általában megjegyezni szokta, nem is sejtvén, hogy ezt a kutat egyszer még megörökli. Hogy mit láthatott Ferenc József 1891-ben, azt nem tudjuk, de az 1894-es fotókon mi egy életnagyságú, lerogyó szarvast és a leírásban szereplő, még fekvő, de már ébredő forrástündér aktját látjuk nagyon is érzéki pózban. (Egy későbbi fotón kagylók is vannak mellette.) Azt sem tudjuk, hogy mikor maradt abba végérvényesen a munka, és hogy pontosan mi készült el belőle. A szájhagyomány szerint ide tartozott az a vadkanszobor, mely ma a liptószentmiklósi múzeumban van, és lehet, hogy a fotó-