Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - LINDNER Magdolna: Családkép, portré, fénykép. A művészet és az otthon a Györgyi Giergl család gyűjteményében

8 Györgyi Giergl Alajos: Györgyi Géza és Györgyi Emma képmása nevelőjükkel. 1854. 0. v. 84 x 68 cm. J. n. MNG ltsz.: 76.26 T. Györgyi Géza és Emma gyerekkori képe. 1857. 0. v. 57 x 43 cm. Magántulajdon. Györgyi Géza és Emma gyerekkori képe. 0. v. 28 x 23 cm. J.: Giergl 857. Magántulajdon. 9 Másik címvariáns: Az ifjú festesz talentuma. O. v. 102 x 83 cm. J. j. I.: Giergl Alajos 853. Magántulajdon. 10 Sinkó Katalin említi a képet Györgyi művével kapcsolatban: Művészet Magyarországon 1830-1870. Katalógus. Szerk. Szabó Júlia-Széphelyi F. György. Bp„ 1981. II. 264. 1. 11 Egyéb munkáiról részletesebben ld. Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Bp., 1990. 63-64. 12 Györgyi Kálmán: Györgyi Emma arckép. O. v. 33 * 24 cm. J. n. MNG ltsz.: 76.15 T. 13 B. Bakay Margit: A biedermeier kor elfelejtett festője. Györgyi (Giergl) Alajos. Bp., 1938. A monográfiát a szerző alapvetően e levelek alapján állította össze. Sajnos a levelezés azóta elkallódott, csak a Bakay Margit által felhasznált, illetve idézett levelek állnak rendelkezésünkre. 14 Györgyi Giergl Alajos: Halitzky Amália, a művész második feleségének arcképe. 1859. O. v. 28 x 21 cm. J.j. o.: Giergl 859. MNG ltsz.: 76.25T. 15 Halitzky Antalné, a művész anyósa. 1862. O. v. 62 x 53 cm. J. n. MNG ltsz.: 76.16 T. 16 Egy pesti polgár Európában. Giergl Henrik üvegműves önéletírása, úti jegyzetei és naplói 1845-1865. Ford. dr. Györgyi Gézáné, Zámor Magda, Gelley Andor, Zimányi Magdolna. Szerk. Forrai Ibolya. Néprajzi Múzeum. (Negyvennyolcas idők, III.) Bp., 2000. 17 Az iparművészet könyve. Szerk. Ráth György. Atheneum 1912. III. 327-378. (G. II. 378.) 18 Varga Vera: Régi magyar üveg. Bp., 1989. 42-44. és 33-34. tábla 19 Egy pesti polgár Európában, i. m. (16. j.) 20 Giergl Henrik és Giergl Henrikné Diick Helén (lika) arcképe. 1858. O. v. 72 x 58 cm. J.j. I.: Giergl 858. Magántulajdon. 21 Lyka Károly: Vándorlásaim a művészet körül c. könyvében (Bp., 1970. 198-201.) ír Györgyi Kálmán egyéniségéről, s méltatja kitartását, tehetségét, s dicséri az általa rendezett iparművészeti kiállítások színvonalát. Lyka Károly Ráth Györggyel együtt tárgyalja őt könyvében, mint akik a „modern magyar iparművészet" abban az időben legfontosabb támogatói voltak. 22 Főbb tervezési munkái: Légrády palota, Grünbaum ház, Országos Takarékpénztár a Rákóczi úton, Klotild bérpaloták, az Üllői úton a Belgyógyászati, Szemészeti, ill. Sebészeti Klinikák, Kolozsvár, Szeged és Debrecen összes klinikája, az Ezredéves kiállítás számos pavilonja, a Vörösmarty téri Kasselikház (ma Luxus Áruház), mint a Korb és Giergl Cég beltagja, a Zeneakadémia. Részletesebben ld. pl. Sisa József-Wiebenson, Dora: Magyarország építészetének rövid története. Bp., 1998. 222, 228, 256, 265-266, 277. (Benne: Giergl Kálmán és Györgyi Dénes építészekről.) 23 Részletesebben: Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. Bp., 1974. 24 A képen, mely 1892 körül készülhetett, a szék mögött álló kisfiú Györgyi Dénes, a széken testvére Györgyi Margit ül, mellette Laurát látjuk féloldalt. 25 Györgyi Giergl Alajos második felesége Halitzky Amália, a festő hagyatékához tartozó, különböző zsebkönyvekből, ill. egyéb illusztrált nyomtatványokból - még a férje által kivágott - metszeteket albumba gyűjtötte össze. E metszetek a 19. század közepének kedvelt, sokak által forgatott képes kiadványaiból származnak, melyek igen jól jellemzik az akkori közízlést. Arról is ismereteket szerezhetünk általuk, hogy mely képtípusok, mely művészek, milyen témák érdekelhették a festőt. A későbbiekben Györgyi Dénesnéhez került e könyv, aki azt évek múltán nekem ajándékozta. 26 A képen vezetékneve mellett semmi utalás nem található keresztnevére vonatkozóan, így a Thieme-Becker Künstlerlexikonban keresve nem egyértelmű, hogy az említett tíz ilyen nevű mester közül melyik az általam tárgyalt kép szerzője. 27 „Treffend ähnlich"-felirat szerepel a kép alatt, a címe tehát ez, melynek jelentése lehet: „Találóan (jellegzetesen?) hasonló". J. b. 1.: Schlesinger pinxt. J. b. 1. W. Baumann sc. Technikája: litográfia, mérete: 114 x 83 mm. 28 Farkas Zoltán: A biedermeier Budapest. Bp.,1914. 122. MAGDOLNA LINDNER Familienbild, Porträt, Photo DIE KUNST UND DAS ZUHAUSE IN DER SAMMLUNG DER FAMILIE GYÖRGYI GIERGL Aus dem Titel geht es hervor, daß im Aufsatz jene Porträts aus der Sammlung der Familie Györgyi Giergl vorgestellt sind, die die Familienmitglieder darstellen und - fast ausschließlich - von einem der hervorragenden Maler der Familie, Alajos Györgyi Giergl stammen. Die Autorin des Aufsatzes stellt als Nachkomme des Künstlers mit Hilfe der Porträts bzw. Photos die berühmt gewordenen Familienmitglieder stolz vor. Die Idee kam von einem der Stiche, die nach Kunstwerken verfertigt und vom Künstler in ein Album gesammelt wurden. Der Stich wurde als Gemälde von Schlesinger durch W. Baumann litographiert, der Titel heißt Treffend ähnlich (Abb. 14). Auf dem Bild ist eine lächelnde Mutter zu sehen, die vor die neben ihr sitzende Tochter einen Bildrahmen hält. Es ist also das Doppelporträt der einander ähnelnden Mutter und Tochter und die Geste der Frau Spricht von ihrer Absicht, ihre Tochter - wie ein Maler oder ein Photograph - zu verewigen. Darüber hinaus besteht auch die Möglichkeit, daß sie ihr Kind im gegebenen Moment zum Gedächtnisbild formulieren will. Verewigen, oder wie es gesagt wird „dank des Bildes jemanden unsterblich erscheinen lassen" - dies ist das Thema, das als Ausgangspunkt zur Vorstellung eines Familienbildes aus dem 19. Jh. dient. Auf diesem ist der Verfertiger der späteren Werke als Kleinkind im Kreis seiner Familie zu sehen. Nachher werden die in Genrebilder gebetteten Bildnisse der Familie Györgyi Giergl vorgestellt: darunter der Maler mit seinem Selbstbildnis, seine erste bzw. zweite Frau, seine Kinder, die Verwandtschaft mit dem Architekten Géza Györgyi, Mitarbeiter des Architektenstudios von Alajos Hauszmann, dem Glaskünstler Henrik Giergl, dessen Werke in der Parisén Weltausstellung großen Erfolg erzielten, dem Sekretär der Gesellschaft für Kunstgewerbe und Redakteur der Zeitschrift Magyar Iparművészet (Ungarisches Kunstgewerbe) Kálmán Györgyi, sowie dem Architekten Dénes Györgyi, der ein gemeinsames Studio mit Károly Koos führte.