Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - LINDNER Magdolna: Családkép, portré, fénykép. A művészet és az otthon a Györgyi Giergl család gyűjteményében

figuráját minden eszközzel hangsúlyosabbá teszi az apáénál. A tájháttér távoli kitekintést enged. Az alakok a képből kifelé néznek, az ábrázolt családtagok s a néző tekintete találkozik. Mind a szülőpár, mind a gyerekek egymásközti hasonlósága szembetűnő. Kompozicionálisan a képről egyértelműen a „Trónoló Madonna"-ábrázolásokra asszociálhatunk. Ahogyan az anya a legkisebb gyermeket az ölében állva tartja, abban a bizáncias eredetű, s az 1400-as évek végén, 1500-as évek elején is igen gyakran alkalmazott, a velencei festészetben is kedvelt Mária-típust ismerjük fel. A kép főszereplői az apa, az anya és az ölben tartott kisfiú, míg a másik két gyermek az említett előzmények értelmében a donátorok vagy az angyalok helyét foglalják el. Tudomásom szerint az ötvös apáról s a gyermek Alajosról is ez az egyetlen fellelhető festmény.

5 Györgyi Giergl Alajos (1821-1863) a családból örökölt, illetve a mesterei közreműködésével és a saját maga által fejlesztett tehetsége révén lett neves festőművész. A festőt Pejacsevich János és Márk grófok pártfogolták, szerény lehetőségeikhez mérten megbízásokkal, illetve anyagi támogatással külföldi tanulmányutakhoz segítették. A művész 33 éves korában készítette el Önarcképéi (2. kép),

6 amelyről szabályos formájú arc, élénk, érdeklődő, mélybarna szem tekint ránk. Nincs erős rajzú kontúr, a színek dominálnak. A képfelület érezni engedi a textúrát. A művész ebben az időben készült fotójával (3. kép) összehasonlítva kiváló jellemábrázoló képességét fedezhetjük fel a festményen. 2. Györgyi Giergl Alajos: Önarckép, 1854. Magyar Nemzeti Galéria 3. Fénykép Györgyi Giergl Alajos festőművészről az I850-es évekből Györgyi Giergl első feleségéről, Müsch Elzáról egészalakos zsánerportrét festett egy erdő belsejében (4. kép).

7 A mintát a korabeli angol festészet szolgáltatta. A kép címe nem árulja el, hogy a festmény egy hozzátartozóról készült, rejtve maradt az ábrázolt személy kiléte. A festő lágy kontúrokat alkalmazott. A színek visszafogottak, a fény és árnyék adta lehetőségeket kiválóan kihasználja. A kép hangulata bensőséges. A hasonló mondanivalóval rendelkező, vagyis a portré műfaját ily módon alkalmazó angliai példák elemeit ötvözi a magyar életképfestészetben is használt motívumokkal, festésmóddal. A kép fő alakja az árnyas erdőben, egy fa tövében üldögélő, előkelő ruhába öltözött hölgy. Az asszony szemlátomást gondolataiba merült. Kalapját maga mellé helyezte, a kutyája lábainál pihen. Ez a fajta megjelenítés jól ismert a kor irodalmában és képzőművészetében egyaránt. A romantikus regényhős is szívesen vonul el magányába. A várrom, kolostor, sírkert, bérctető, az elhagyott, búslakodó hölgy, az útját egyedül járó vándor mind romantikus motívum, mely a 19. századi művészetben gyakran jelenik meg litográfiákon is. A képen látható jelenetnek nem a nap, inkább a hold a fényforrása, s ez szintén a melankolikus hangulatot fokozza. Györgyi Giergl Alajos első feleségétől született gyermekeiről, Gézáról és Emmáról több kettősportré is készült. A művész nevelőnőjükkel is lefestette őket.

x A kis festő című képen (5. kép)

9 a két gyermeket ábrázolja enteriőrben. A festő bepillantást enged műtermébe is. Az előtérben csendéletszerűen felhalmozott festőkellékek, az állvány, s - az életműben nem azonosítha-