Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
KELÉNYI György: Adatok a pozsonyi prímási palota tervezés- és építéstörténetéhez
egyenes, középen konvex vonalban kihajló vezetéssel. E mozgalmas, barokkos megoldást a végső formán aztán egyenes vonalú erkély váltja fel, egyenes sorban, egyesével álló oszlopokkal alátámasztva. Az oszlopközökben megmutatkozó homlokzatszakasz megegyezik a maival: középen a félkörfvű kapunyflást kétoldalt olyan tengelyek kísérik, amelyeken egymáshoz vertikálisan kapcsolódó ablakok kettós sora nyílik. Az igen tágas és a folyosóval együtt 44 oszlopot magában rejtő, háromhajós bejárati csarnok tehát csak középen, egyetlen kapuval nyílik meg, a szomszédos axisokat csak az ablakok és az erkély oszlopai hangsúlyozzák. Az építkezés menetéről Hefele néhány jelentése ad felvilágosítást. Az első fázisban a régi épület bontása történt meg (1778. május 6-ától kezdődően). 1 A bontás előtt készített becslés 14 helyiség berendezési tárgyait, kályháit sorolja fel azaz a régi Püspökház a szintenként 35-40 szobásra tervezett új épülethez képest igen szerény lehetett. 16 A bontással egyidőben az új falak felhúzása is folyt. így Hefele július 26-i beszámolója szerint az elülső traktus már az ablakok vonaláig emelkedik s nincs akadálya, hogy abban az évben már tető alatt legyen. Ugyanez a levél tesz említést arról, hogy a régi épületnek a Városháza felé eső részét rövidesen bontani kezdik. 17 December 30-án az egész homlokzat tető alatt van, a bejárat boltozata kész. 18 A Starhemberg-palota felé eső részen a régi épület egyes részei még mindig állnak, s itt az oldalsó szárny alapjának kiásása, és az alápincézés a következő évre marad. Az 1779-es esztendő a belső kialakítással, a díszítéssel telt el. A május 28-án kelt költségvetésben esik szó a díszterem 16 jón oszlopának és a füzéreknek a kifaragásáról. 20 Végül említsük meg, hogy az 1782 októberében készített kimutatás az érseki palota építési költségét - beleszámítva az érseki téglaégetőből kikerült téglák, a fuvarozás értékét is 254 651 forint 21 krajcárban állapította meg. 21 1 Magyar Hírmondó, 1781. II. 89. levél, 711. 2 Kemény L.: Hefele Menyhért. Pozsony, 1915.19. Hivatkozik a pozsonyi Városi Levéltár „Protocollum execut. aestimat. occulat. revis. 1778. pag. 153" jelzetű anyagára. 3 Tôlgyesy E: A pozsonyi barokk építészet Budapest 1937 29. Ortvay Tivadar Pozsony város története c. művére (1905) hivatkozva Forgách Ferenc kardinálisnak tulajdonítja (1614). 4 Tölgyesy i.m. 47. 5 Tölgyesy i.m. 47. 6 MTA Művészettörténeti Kutatócsoport VI -1/2539 Rómer jegyzőkönyve XVI. 42—43. 7 Esztergom, Prímási levéltár, Archívum seculare, Acta Aedilia, NN. Prokopp Gyula regesztái a MTA MKCS-ban. 8 A 13 tervrajzra és két helyszínrajzra Horváth Alice hívta fel figyelmemet, akinek ezúton mondok hálás köszönetet. A lapok az esztergomi Bibliothecában vannak. 9 Hefele 1778. július 26-án kelt jelentésében említi, hogy készíti az új tervet, amelyen a Starhemberg-ház hozzácsatolásával az „új beosztást" lehet tanulmányozni. Esztergom, Prímási levéltár, Aedilia (Prokopp). 10 „...wird nach den antrag des haupt planes approbirt mit forbehalt der enderung zu welchen die eigentliche ausfurung des planes anlass geben konnte. Pressburg den 8 Juni 1778 Cardinal Joseph von Batthany." 11 Esztergom, Prímási levéltár Aedilia NN (Prokopp). A freskó állapota a 19. század végére erősen leromlott. A századfordulós fényképeken nyomokban még látszott. 1959-ben helyére E. Zmetak mozaikja került. 12 Uo. 13 Uo. 14 Hefele egy keltezés nélküli költségvetésben említi: „... wie selber nach den gnädigst anbefohlenen Plan No 1, 2, 3, 4 samt der Faciata 5..." Esztergom, Prímási levéltár Aedilia NN (Prokopp). 15 Uo. Hefele 1778. dec. 30-án kelt jelentésében említi. 16 Uo. „Schätzung deren Mobilien... in der Curie"53 tétel, a végösszeg 620 forint 39 krajcár. 17 Uo. „Diese Wochen werden wir auch die an den RathHaus stossenden Mauer abzubrechen anfangen". 18 Uo. Hefele 778. dec. 30-án kelt jelentése. 19 Uo. 20 Uo. Johann Messerschmidt költségvetése. 21 Uo. „Summarischer Extract über den Betrag der sämtlichen Kosten..." DATEN ZUR ENTWURFS- UND BAUGESCHICHTE DES PRIMATENPALASTES IN PREßBURG Im Aufsatz befassen wir uns mit Melchior Hefeies Hauptwerk, von dessen Baugeschichte bislang nur das Jahr des Baubeginns und das der Vollendung bekannt waren. Aufgrund der zugänglichen archivalischen Daten werden nun zuvor unbekannte Details der Baugeschichte veröffentlicht: Zeitpunkt, Umstände und Inhalt des Bauvertrags, Aufgabenbereich Hefeies während der Bauarbeiten. Wir bringen Angaben über den Zeitpunkt der Abtragung des Vorgängerbaus und Einzelheiten über den Verlauf der Errichtung des neuen Palastes.
