Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes: Egy ideális fejedelem és ideális városa a morva reneszánsz kezdetén
dást. Az alapos régészeti kutatásnak eddig akadályai voltak. Van tehát, amit ma látunk, a fölirat. Eddig is ez volt minden megközelítés alapja, bár az alapos vizsgálatok még itt is hiányoznak. Nem észrevételezték pédául, hogy a tovaőovi kapun a név és méltóság után, mintegy megszorításul „thunc temporis" áll. Az „ezidőben" kifejezés egy föliraton úgy érthető, hogy az állapot, amit megörökít, és a készítés időpontja között időbeli eltolódás van. Egy múltbeli állapotra utal tehát vissza a későbben készült fölirat. Ez az értelmezés megoldaná a tovaőovi kapuval kapcsolatos eddig fölmerült problémák egész sorát. Mindenekelőtt föloldaná azt a béklyót, amit a kőbevésett évszám jelent. Eszerint csak a „turris formosá"-ra vonatkoznék a fölirat, mint ahogy csak azt említi. így megnyugtató magyarázatot nyerne az is, hogy miért képez építészeti egységet a fölirat a díszes kapuzattal. Ez az együttes viszont készülhetett a XVI. század elején is, amint azt már föltételezték. A föliratot talán kegyeletből helyezték el, és a hajdani építtető emlékét örökíti meg. A későbbi időpont a kvalitásosabb kivitelezésre is magyarázatul szolgálna. A tovaőovi kapunak Morvaországban akkor már előzményei lehettek. Mindaz, amit Ladislaus Bozkoviczról ma tudunk, nagyon valószínűvé teszi azt, hogy ő volt az első közvetítő Itália és Morvaország között. Hosszú tanulmányútja során olasz földön, Mátyás király környezetében Budán vagy Visegrádon bőven volt alkalma művészeti élményekkel telítődni. Új otthonában a reneszánsz fejedelmek világát honosította meg messze északon. Ideális városának részletei még tisztázásra szorulnak. De, hogy ideális fejedelem, ideális várúr volt, azt bizonyítja szerencsésen ránkmaradt föliratos kapuja és képmása. A bejáratnál, az épület homlokzatán elhelyezett neve és arcképe azt hirdette, hogy az új épületnek, az új stílusnak ő a programadója, ahogyan ezt a humanisták mondták, a műalkotásnak, amely messze vidéken modellül szolgált, auktora volt. JEGYZETEK 1 Juzová-Skrobálová, A.: Zámecky portál v Tovacove a jeho místo v ranerenesanéní moravské architektufe. Umenf a svët. (Umeleckohistoricky sborník Krajského muzea v Gottwaldové) 1 (1957) 22-29.; Éamánková, E: Architektúra öeské renesance. Praha 1961, 10-12.; Hlobil, /.; Zur Renaissance in Tovaóov während der Aera Ctibors Tovaőovsky von Cimburk. Uméní 22 (1974) 509-519.; HofejSí, J.-Kröálová, J.-Neumann, J.-Poche, E.-Vacková, J.: Die Kunst der Renaissance und des Manierismus in Böhmen. Prag 1979, 46.; Homolka, J.-Krása, J.-Mencl, V.-Pestna, l-Petrafi, /.: Pozdné gotické uméní v Cechách. Praha 2 1984,120, 127. 2 Hlobil, I. i. m. 3 Jüzová-Skrobálová, A. i. m. 4 Hlobil, I. i. m. 512, 514. Horler Miklós szíves tájékoztatása szerint ez az adat elkerülte a magyar szaktudomány figyelmét. 5 Samánková, E. i. m. 10-11.; Hlobil, I. i. m. 514-515.; v.o.: Bialostocld, J: The Art of the Renaissance in Eastern Europe. Oxford 1976, 64. 6 Az 1. jegyzetben lévő irodalomhoz kiegészítések és részletkutatások találhatók még a következő művekben: Pechová, O.: Moravská Tfebová. Moravská Tfebová 1957.; Zamek v Moravské Tfebové. Vlastivedné Listy (Múzeum Moravská Tfebová) 2 (1969) 33-34. 7 Prothasius Bozkovicz magyar kapcsolatairól nincsen öszszefoglaló mű. A Janus Pannonius és Galeotto Marzio levelezést kiadta Abel /.: Adalékok a humanismus történetéhez Magyarországon. Budapest 1880, 89-94. 8 A Bozkovicz-család valamennyi tagjának részletes életpályáját ismerteti Éembera, A.V.: Páni z Boskovic. Vídeíl 1870. Ladislaus Bozkovicz életét részletesen földolgozom Humanista nagyprépostok Veszprémben Mátyás király korában c. készülő tanulmányomban. 9 Horky, /.: Die Boskovitze, Archiv f. Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunt 9 (1818) 409-411, 413-416, 419420, 423-424, 427-428.; Horky, J: Prothasius Bischof von Olmütz und seine Neffen. Archiv f. Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst 10 (1819) 417-419, 421-423, 429431, 453-^56, 461-462, 470-472, 482-483, 486-488, 497500, 502-504. 10 Horky, J. (1819) i. m. 502-503. 11 Sembera, A. V. i. m. 43. 2. jegyzet. /. Horky hagyatéka a brnói levéltárban van. Ebben a várostervezéssel kapcsolatos forrásoknak nem sikerült nyomára akadnom. Egy szerencsésebb kutatónak ajánlható, hogy a Stadtbuch alapján induljon el. Korkisch, G.: Das älteste Stadtbuch f. Mährisch-Trübau (1373-1554). Zeitschrift des deutschen Vereins für die Geschichte Mährens u. Schlesiens, 1939. 12 Grolig, M.: Die Bibliothek des Ladislaus v. Bozkowicz (1485-1520) in Mährisch-Trübau. Mitteilungen des österr. Vereins f. Bibliothekwesen 7 (1904) 149-158.; Dokoupil, V.: Dëjiny Moravskych kláSterních knihoven ve správé Universitní Knihovny v Brnë. Brno 1972, 66-68. 13 Horky, J. (1819) i. m. 462. ahol a szerző a kéziratot Prothasius művének véli. 14 Éembera, A. V. i. m. 41. 15 Ábel J. i. m. 278. 16 Hlobil, I. i. m. 516-518. 17 A tfebovai kapun láttam a föliratot, a tovacovit csak fényképről ismerem.
