Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes: Egy ideális fejedelem és ideális városa a morva reneszánsz kezdetén

EGY IDEÁLIS FEJEDELEM ÉS IDEÁLIS VÁROSA A MORVA RENESZÁNSZ KEZDETÉN RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES Az Itáliából közvetített reneszánsz csehországi legkorábbi emlékei morva területen találhatók. Mind a tovaőovi kastély tornya és kapuzata, mind a Moravská Tfebová-i kapu az 1492-es évszámot viseli. Minthogy a két kapuzat, azonos keltezése ellenére, művészi megformálásában nagyon jelentős az eltérés, a cseh szaktudomány az elsőbbség és különbözőség tekintetében mindmáig nem tudott megnyugtató magyarázatot adni. A művészettörténeti irodalom eddig inkább a kvalitásosabb, és egyúttal sok problémát fölvető tovaőovi emlékkel foglalkozott. A több évtizede tartó vita során bizonyítékokat hoztak föl a torony és a kapu egyidejűségére,

2 (2. kép) de fölmerült az is, hogy talán csak a toronyra vonatkozik az 1492-es évszámot tartalmazó fölirat: PER DOMINVM STIBORIVM DECIMBVRK MARCHIONATVS MORAVIE / CAPITANEVM THVNC TEMPORIS HEC TVRRIS FACTA EST / QVE VOCATVR FORMOSA MCCCCLXXXX2 A kapu azután jóval később, akár a 16. század második évtizedében is épülhetett. A kastély a 16. század elején gazdát cserélt, és ez a változás magyarázatul szolgálna több fölmerült kérdésre is.

3 Tovaőov ura a 15. század végén Ctibor Tovaőovsky z Cimburk volt, heitman, azaz a legmagasabb katonai méltóság viselője a morva hercegségben. Korábban Podjebrád híve volt, akit Mátyás király morvaországi győzelme után (1473) megtett a tartomány egyik kormányzójának. Járt Budán is 1484-ben, de bizonyára későbben is. Látta a budai palotát is, és ez annyira megtetszett neki, hogy tovaőovi várának keresztosztással tagolt ablakait esztergomvidéki vörösmárványból készíttette el. Címerét a várfalon, nyilvánvalóan ugyancsak itt látott minta alapján, leveles, makkos, körtés, gránátalmás koszorúba foglaltatta.

4 Hogy a budai, vagy visegrádi palota építészeti elemei a hordozó anyaggal együtt követendő mintául szolgáltak az országhatáron túl is, annak talán Tovaőov a legkorábbi emléke. Egyébként Ctibor úrnak a humanizmussal és reneszánsszal való kapcsolatáról nem tudunk. Az viszont ismert, hogy a nemzeti nyelv javára kiirtatta hivatali működése területén a latin szakterminológiát. Van vele kapcsolatban egy közlés, amely nehezen ellenőrizhető, és mégkevésbé értelmezhető. Egy közvetett forrás szerint 1475-ben (!) a kastélyához tartozó Tovaőov városkát újjáalapította. A szabályos négyszögalakú központi teret azonos homlokzatú házak övezték volna.

5 Ha a közlésnek hihetnénk, akkor Ctibor Tovaőovsky az első reneszánsz várostervező-programadó várúr lett volna az Alpokon innen. Moravská Tfebová jóval egyszerűbb „rusztikus" reneszánsz kapuja a szakirodalomban eddig a tovaőovi kapu árnyékában szerénykedett (1. kép). Probléma nem merült föl vele kapcsolatban - bár mintáját, forrását nem kutatták. A készíttető is, az idő is, bizonyos a rajta lévő fölirat szerint:

6 LAD IS LAVS DE BOZKOWICZ ET NIGROMONTE DOMINVS / CASTRI HVIVS ME FECIT SVB ANNO DOMINI 1492 Ennél a kapunál még a reneszánsz-kapcsolódás sem volt kétséges. A tfebovai kastély ura Ladislaus Bozkovicz is, családjának más tagja is az itáliai humanizmus neveltje volt. A morva főnemes Bozkovicz családot 1451-ben Kapisztrán János brnói prédikációi térítették vissza Husz táborából a katolikus egyházba. A magyar történelemben is fontos szerepe volt Prothasius Bozkovicznak, aki Janus Pannoniusszal együtt tanult Padovában. Egyidőben nyerték el püspökségüket, Janus a pécsit, Prothasius az olmützit. Padovai közös barátjukhoz, Galeotto Marzióhoz mind a ketten ragaszkodtak. Csak Mátyás királyhoz való viszonyuk változott. Janus az évek során egyre távolodott az uralkodótól, Prothasius püspök meg mintha egyre közelebb került volna hozzá. Mint a csehországi katolikus párt vezére, Mátyás híve volt. A király kényes diplomáciai ügyeit bízta rá: a cseh rendekkel is, Kázmér királlyal is ő tárgyalt. A bizalom jele, és jutalom is egyben, hogy az egyházi méltóságokkal szabadon rendelkező király 1470-ben, az üresedésben lévő gyulafehérvári püspökségbe őt kívánta kineveztetni. Prothasius püspök ugyanakkor a vele anyai ágon rokonságban lévő nemzeti királlyal, Podjebráddal is megtartotta jó kapcsolatát. Megtagadta például a Rómának való engedelmességet abban, hogy a királyt kiátkozza. Egyháza számára a bázeli kompaktátumokban biztosított kehely használatához is ragaszkodott.

7 Mátyás az egész morva főnemességgel sógorságban lévő népes Bozkovicz-család mind több tagját igyekezett magához kötni. A püspök unokaöccsét, Jaroslaust tette meg cseh kancellárjává. Ennek öccse Ladislaus Bozkovicz, a tfebovai kapu építtetője.