Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

MIKÓ Árpád: Ekphraseis (A budapesti Philostratos-kódex és a Bibliotheca Corvina)

EKPHRASEIS (A BUDAPESTI PHILOSTRATOS-KÓDEX ÉS A BIBLIOTHECA CORVINA) MIKÓ ÁRPÁD 1. Gyakran elcsodálkoztam azon, miként lehet, hogy a leggazdagabban díszített, legtöbbször kiállított, leggyakrabban idézett és reprodukált budapesti korvinának, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Philostratos-kódexnek (Clmae 417.) a mai napig nem ismerjük pontosan a tartalmát. A kódex valamennyi leírása pontatlan.

1 A publikációkkal ellentétben az előzéklap verzóján olvasható tartalom-mutató után nem a Héróikos fordítása következik, hanem Bonfminek Mátyáshoz szóló ajánlása; a fol. 109r-n kezdődő ajánlás viszont nem Mátyásnak szól, hanem Antonius Gordianus proconsulnak s természetesen nem Bonfini írta, hanem maga Philostratos. Az Eikones két könyve nem harmincnégy leírást tartalmaz, hanem hatvanötöt. Az előszó mindkét kiadása csonka. A Mátyásnak szóló ajánlás végére, elválólag, Bonfini egy rövid Philostratos-életrajzot illesztett az előszó lezárásaképp. A máig kiadatlan vita Philostratit utoljára Ábel Jenő (illetve feljegyzéseinek közlője, Hegedűs István) említette az Analecta nova egyik lábjegyzetében, hivatkozva az előszót először kiadó Kollár Ádám Ferenc rövid utalására.

2 Az Analecta nova 1903-ban jelent meg, Kollár műve 1762ben.

3 Érthető, hogy a klasszikus filológusok nem foglalkoztak a vita Philostrativa\, hisz az a - talán már a Sudában összekeveredett - Philostratosokról új, ismeretlen adatot egyet sem közöl. A rövid életrajz elejétől végig Bonfini kompilációja, amelynek anyagát elsősorban a philostratosi Bioi sophistón szolgáltatta. A párhuzamos helyekből kiderül, hogy az előszóval együtt, utólag, a fordítás után készült. A rövid életrajz elején még csakcsak átfogalmazta saját fordítását a humanista, hamarosan azonban áttért a szószerinti idézetekre. Azokat a helyeket válogatta ki a Bioi sophistónb6\, amelyekben a szerző önmagáról nyilatkozik, s azokat, amelyek a Bioi egyik szereplőjéről, a másik lémnosi Philostratosról szólnak.

4 A kódex valamennyi belső címe Flavius Philostratus Lemnius-t nevezi meg szerzőként. Maguknak a műveknek a szerzősége ugyan vitatott (az Eikones és az Epistolai írója talán nem azonos a Héróikos és a Bioi írójával), a két Philostratos életrajza azonban nem kontaminálódik ennyire látványosan. A vita Philostratinak egyetlen tanulsága van: jól tanulmányozható rajta Bonfini alkotómódszere, amely önállóan fogalmazott mondatok helyett szívesebben használ másoktól átvehető, kész formulákat. Még fordításaiban is akadnak olykor szószerint átvett szövegrészletek, történeti műve, a Rerum Ungaricarum Decades pedig túlnyomórészt idézetekből áll.

6 Ez vonatkozik a Mátyás király műpártolását leíró passzusokra is. Amit saját szemével látott, azt is mások (főleg antik szerzők) szavaival vélte legpontosabban megidézhetőnek.

7 A Corpus Philostrateum is, mint oly sok görög auktor életműve, a reneszánsz felfedezései közé tartozik. A Philostratos-művek görög kéziratai elég gyakran bukkannak fel itáliai könyvtárakban a 15. század folyamán. Francesco Barbaro (1417 körül), Antonio Corbinelli (1425), Francesco Filelfo (1427), Giovanni Pico della Mirandola tulajdonában (1494 előtt) megvolt a tyanai Apollónios életrajza (Ta es ton Tyanea Apollónion); V. Miklós pápa (Tommaso Parentucelli) könyvtárában a Héróikos (1455); rV. Sixtus pápa (Francesco della Roveré) könyvei között a Héróikos s az Eikones (1475); Béssarión bíboros könyvtárában ott volt a tyanai Apollónios életrajza mellett a Bioi sophistón, az Eikones s a Héróikos (1468). Ennél azonban jóval több görög nyelvű Philostratos-kézirat volt Itáliában

8 és a Corpus tekintélyes része megvolt Budán, a Corvinában is. A görög kódexet, amelyből a fordítás készült, Taddeo Ugoleto, Corvin János nevelője és a Corvina könyvtárosa adta Bonfininek, az előszó szerint. Egyetlen kódexről van szó, amelyet elveszettként tart számon a Csapodi Csaba által összeállított Corvina-repertórium.

9 Úgy látszik - felületesen átfutva a szövegeken -, hogy a Héróikos eredeti szövege ugyanahhoz a kódex-családhoz tartozott, mint amelyhez a ma ismert összes Héróikos-kézirat; 139.3 K (9.26 Lan) helyen Bonfini fordításában is in Coo szerepel, ami év Km-ra megy vissza a Wilamowitz-Moellendorff felismerte helyes IV"IKW alakkal szemben.

10 A jellegzetes névváltozatok (pl. fol. 16r Etoli, fol. 17r Vesuuiü, fol. 18v Euadne, fol. 29r Sapphon) szintén illeszkednek az ismert szöveghagyományhoz. 1 A Bioi sophistón szövege teljes.

12 Az az Eikonesé is; az első könyvben azonban a leírások sorrendje nem egyezik meg a Kayser-féle editio minornak (illetve az editio Olearianának) a sorrendjével.

13 A legkarakterisztikusabb egység az Epistolai. Ez a Philostratos neve alatt fennmaradt hetvenhárom levélből mindössze huszonnégyet tartalmaz, sorrendjük eltér mind a Kayser-, mind az Olearius-féle kiadásétól, élükön pedig levélként ott áll egy szintén Philostratos neve alatt hagyományozott rö-