Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

NAGY Ildikó: Talapzat nélkül. Függő plasztikák a magyar szobrászatban

Ez a látásmód Böröcz művészetének alapja. Egyszer­re jelenik meg benne a dogok színe és visszája, a trivi­ális és a szakrális (főleg totemisztikus értelemben), a groteszk és az emelkedett. Sajátos szimbiózisban él itt Einstein és Frankenstein (mert nevük hasonló), ember és gyufásdoboz, ember és dinnye, kémény és kémény­seprő. Helyet cserél a paradicsomi fa és a kígyó (mert mindkettő tekeredik), a gyümölcs és villanykörte (mert mindkettő függ) és minden tárgy, növény és állat bele­kerülhet a leghétköznapibb emberi helyzetekbe. A fel­függesztés - úgy tűnik egyébként is foglalkoztatja, hi­szen mint léthelyzet, annyira különbözik földhözkötött­ségünktől. Az ember azonban nem válik égi lénnyé azáltal, hogy elszakad a Földtől, hanem nagyon is brutális helyzet­be kerül általa, amit csak az enyhít, hogy nem biztos, hogy dobbá vált emberről, lehet hogy embera laku dobokról van szó. Az „Akasztottak" persze igazi posztmodern mű, amely nemcsak irodalmi, hanem képzőművészeti idézeteket is felhasznál. Egyszerre idéz fel folklorisztikus és expresszio­nista emlékeket, gótikus szobrokat, Jacques Callot- és Goya-grafikákat. A figurák nem szenvednek és nem is át­szellemültek; a mű egy talányos kulturális metafora a kul­túra rossz közérzetéről. JEGYZETEK 1 Bodenskulptur. Bremen, Kunsthalle (Rendezte: Siegfried Salzmann). 1986. április 29. - június 25. 2 Sztrigaljov, A.: A festészettől az anyagkonstrukcióig. In: Tatlin. Szerk. Zsadova, L. Budapest é. n. 16. Zsadova em­líti, hogy Tatlin holland hajóépítőmesterek leszármazottja volt, őseit, a Van Tatlingokat I. Péter cár hozatta Oroszor­szágba. A művész maga is szolgált a flottánál. I. m. 143. 3 Hlebnyikov, V: Tatlin. In: Kovtun, J. E: Hlebnyikov és a kép­zőművészet. Helikon 33 (1987) 410. 4 Idézi Kovtun, l F. i. m. 403. 5 Zagrodzki, /..- Katarzyna Kobro. In: Konstruktivizmus Len­gyelországban. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzed Galé­ria, Budapest 1989, 51. 6 Kompozíció. 1941-44, festett fa, 80 x 45 x 45 cm. Janus Pannonius Múzeum (JPM). In: Keserű K: Martyn Ferenc, a szobrász. Ars Hungarica 5 (19772) 51. kép; Lebegő forma (Térkonstrukció ), 1946, festett fa, 53 cm. JPM. In:Aknai T.: Plasztikák. Művészet 19 (1978:5) 12.; Térkonstrukció. 1946, fa, 53 cm. JPM. In: György P. - Pataki G.: Az Európai Iskola. Budapest 1990, 175. kép. A mű leltári száma: JPM 74.190. 7 Minhárom mű a JPM tulajdona. Farelief ltsz.: 73.121.;Plaszti­ka {Térkonstrukció ), ltsz.: 74.191.; Kis plasztika (Térplasztika ), ltsz.: 74.189. 8 Jakovits József: Drótplasaka, 1946. Megsemmisült. Repro­dukálva: Tér és Forma 20 (1947:1) 21. 9 HamvasR - Kemény K: Forradalom a rnuvészetben.Pécs 2 1989,102 10 Hamvas B.: Modern szobrászat és művészetelmélet. Esztéti­kai Szemle 2 (1936:3) 139-151. 11 A család tulajdonában. 12 A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában. Ltsz.: MM 79.18., MM 79.19. és MM 7921. 13 Schapiro, M.: On Some Problems in the Semiotics of Visual Art: Held and Vehicle in Image-Signes. Semiotica 1 (1969:3) 223­242. Magyarul, részletek (, A vizuális művészetek szemiotikájá­ból" címmel): A jel tudománya. Válogatta és bevezette Horányi Ö. és Szépe Gy. Budapest 1975,491-509. 14 Csutoros Sándor bevezetője az Orvos Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetében rendezett kiállításának katalógusá­ban. 1968, november 9-23. 15 Szemadám Gy.: Utak és Határok. Jegyzetek Haris László fo­tóihoz. Kézirat, 1979, 22. lap. A kézirat kölcsönzéséért ez­úton mondok köszönetet a szerzőnek. 16 1956/301. Pályázat az 1956-os forradalom vértanúinak emlékművére a 30l-es parcellában. (A Történelmi Igazság­tétel Bizottság kiadványa) Budapest é. n. (1989) 6. kép. 17 Freud, S.: Esszék. Budapest 1982, 372. SOCKELLOSE SKULPTUR HÄNGEPLASTIKEN IN DER UNGARISCHEN KUNST Siegfried Salzmann veranstaltete 1986 in der Bremer Kunsthalle eine Ausstellung der Bodenskulptur. Der große Erfolg der Ausstellung und die ausgezeichneten Studien im Katalog (Siegfried Salzmann und Bernhard Kerber) regen dazu an, sich über das andere Extrem der sockellosen Plastik, die Hangeplastiken in der ungarischen Kunst, Ge­danken zu machen. Dieser Gesichtspunkt ist auch dadurch berechtigt, daß die ansonsten ziemlich traditionsgebunde­ne ungarische Plastik gerade auf diesen modernen Gedan­ken vielseitig reagierte, und so laßt sich daran die Entfal­tung des Begriffs Plastik durch die Stufen Komposition ­Konstruktion - Struktur - Konstellation nachvollziehen. Bodenskulpturen sind den immanenten Kräften und Energien der Erde (Gravitation, Pondération, Stabilitat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom