Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
NYERGES Éva: Adalékok a Kobell-családhoz
6 Coudenhove-Erthal, E.: Die Kunst am Hofe des letzten Kurfürsten von Mainz. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte, 10 (1935) 56-86, különösen 68. old. 7 Bayerische Staatsgemäldesammlungen. Galerie Aschaffenburg. Katalog 2 . München 1975, Inv. Nr. 6544. 120-21. Biedermann i.m. A sorozatból ma 9 festmény ismert, ld. 293 sz. jegyzet. 8 Bushart, B.: Deutsche Malerei des Rokoko. Die Blauen Bücher, Königstein i.T. 1967, 26. 9 Wichmann, S.: Wilhelm von Kobell. Monographie und kritisches Verzeichnis der Werke. München 1970, 167, Kat. Nr. 43. Vízfestmény, 450x314 mm, jelezve az apa által, „Von meinem (Wilhelm Kobell) 1786". A művész hagyatékából, ma Planegg, magántulajdonban. 10 Biedermann idézett művében, bár a borítón e mű szerepel, nem foglalkozik Wilhelm von Kobell grafikájával, az állványon látható festmény azonosítására monográfiájában nem tett kísérletet. 11 Bushart i.m. 67. München, Bayerische Staatsgemäldesammlungen. 12 Biedermann i.m. 57-58. 13 Walter, E: Beschreibung der Kurfürstenzeit in Mannheim. Augsburg 1928. 14 Biedermann i.m. 83, 327 jegyzet. 15 Biedermann i.m. 57.; Wingenroth, M.: Verschaffelt und das ehemalige Palais Bretzenheim in Mannheim. Mannheim 1911, 203; Inventar I. Stock No. 6. 16 Biedermann i.m. 83, 327 jegyzet. 17 Biedermann i.m. 83, 325 jegyzet. 18 Biedermann monográfiájában nem említ 1786 táján olyan méretben és kompozíciójában egyező festményt, mint a „Folyóparti táj napsütésben", a korábbi, 1768/69-ben festett nagyméretű, álló formátumú tájakkal nem azonosítható. 19 A gyűjteménytörténetre vonatkozó információt hálásan köszönöm a budapesti gyűjtőnek. 20 Wichmann i.m. 21 Bizományi Áruház Vállalat 34. képaukció. Budapest, 1974. szeptember, 95. sz. Wilhelm von Kobell (1766-1855): Pihenő állatok, háttérben München városa", Vízfestmény, 140x175 mm, jelezve lent balra: „Wilhelm v. Kobell / 1836" (összeírta n). 22 Wichmann i.m. 460, Kat. Nr. 1417, vízfestmény, jelzett 1827. 149x180 mm. 23 Wichmann i.m. 522-23. 24 Wichmann i.m. 462, Kat. Nr. 1420, vízfestmény, 136x158 mm. 25 Wichmann i.m. 465, Kat. Nr. 1434. A Kobell család, valószínűleg Wilhelm von Kobell életművébe egy csatakép sorolható még, amely budapesti magángyűjteményben található. A Szépművészeti Múzeum 1392 ltsz. „Tájkép vízeséssel" című festményét, amelyet Franz Kobell művének tartottak (Pigler, A.: Katalog der Galerie Alten Meister. Budapest 1967, 355), Wichmann i.m. 233, kat. Nr. 368, Wilhelm von Kobell művének tartja Franz Kobell után. A festőcsalád ez utóbbi tagjának, Franz Kobellnek (17491822) grafikai alkotásai megtalálhatók a Szépművészeti Múzeumban, lásd: Garas K.: A XVIII. századi német és osztrák rajzművészet Budapest 1980, 19, 60 kép; ltsz. 718. Franz Kobellnek a Szépművészeti Múzeumban található 708, 709, 710, 711, 712, 713, 714, 715, 716, 717, 718, 719, 720, 721, 854 leltári számú lapjai az Esterházy gyűjteményből származnak, a ltsz. 1917-388, 44 lapos, tollrajzokat tartalmazó olaszországi vázlatkönyv 1917 évi szerzemény. BEITRÄGE ZUR KOBELL-FAMILIE Ferdinand Kobell, der hauptsächlich in Diensten des Kurfürsten von Mainz gestanden hat, erhielt 1786 den Auftrag, eine Serie von Landschaften um Aschaffenburg zu malen. Die beiden bisher unbekannten Gemälde aus ungarischen Privatbesitz hat Ferdinand Kobell ebenfalls 1786 geschaffen, ohne daß dieseTeile der genannten Serie sind. Die „Flußlandschaft in Sonnenschein" (bez. links unten: Ferdin. Kobell 1786, öl auf Leinwand, 240x128 cm) und das „nahende Gewitter" (bez. Mitte unten: F.K 1786, Öl auf Leinwand, 240x150 cm) sind so komponiert, als ob der Betrachter die Landschaft durch die geöffnete Tür eines Schlosses sähe, doch ist diese Landschaft topographisch nicht einzuordnen. Ferdinand Kobell setzte die Ideallandschaften aus Motiven der Main- und Neckargegend in der Art eines holländischen Landschafters aus dem 17. Jahrhundert zusammen. Wilhelm von Kobell schuf im Jahr 1786 ein Aquarell von seinem Vater im Aelier in dem Jahr, in dem der Vater die ungarischen Bilder signiert hat (s.S.Wichmann, Wilhelm von Kobell, München 1970, S.167 und Kat.-Nr.43). Auf der Staffelei steht ein hochformatiges unvollendetes Bild, das mit der „Flußlandschaft in Sonnenschein" identifiziert werden kann. M. Biedermann erwähnt in ihrer Monographie von Ferdinand Kobell das Palais Brezenheim in Mannheim, dessen Hauptgebäude 1786 fertiggestellt wurde. Dort befanden sich drei hochformatige Bilder von Ferdinand Kobell, auf die M. Wingenroth in seiner Beschreibung des Palais eingeht, deren Aufbewahrungsort heute jedoch unbekannt ist. Es ist anzunehmen, daß die ungarischen Gemälde aus diesem Palais stammen, weil aufgrund alter Photographien die Hängeflächen der Bilder auszumachen sind, die nach Biedermann über 2 m hoch gewesen sein müssen. Hochformatige Bilder sind im Lebenswerk von Ferdinand Kobell nur in der Jugendzeit und 1786 anzutreffen. Das Palais wurde 1899 verkauft, die darin befindlichen Bilder jedoch
