Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

KERNY Terézia: Huszárkaland Potsdamban. Eszterházy Imre (1722-1792) rédei síremléke

106.) „Cineribus et memoriae Emerici e Comitibus Esz­terházy de Galantha, in exercita Caes. Aug. Summi secun­di ordinis Strategi, Praefecti Leg. Equit. Ord. Hung. . . a Cubiculis et Consiliis intimis, Provinciáé Veszprim. Supre­mi Comitis, militavit strenue annos XXXXIX, Potsdamo spoliis opimis dives rediit Anno MDCCLX. Honoribus e re publica functus vixit annos LXIX. M. VIII. D. II. De­cessit die II. Junii MDCCLXXXXII Jaurini, elatus funere publico, et in loco deliciarum suarum ad aedes has e tes­tamento conditas Patri optimo bene merenti filii obitum lugentes posuere Pietatis causa." (Magyar fordítása: Rö­mer Flóris Bakony c. művének reprint kiadásában [Buda­pest, 1990] 226.) 16 Genthon /.; Magyarország művészeti emlékei. I. Dunántúl. Budapest 1959, 281.; Aggházy M.: A barokk szobrászat Magyarországon. Budapest 1959, II, 232. 17 Luxová, V: Neznáma práce Jana Messerschmidta. Umenf 20 (1972) 471. skk. 18 Pötzl-Maliková, M.: Franz Xaver Messerschmidt. Wien­München 1982, 92, 269. 19 Potsdam elfoglalására mindmáig a legrészletesebb földol­gozás és katonai értékelés: Arnoth, A.: Mária Theresia und der Siebenjährige Krieg 1756-1763. II. Wien 1875,135-137. A magyar történeti kézikönyvek pár soros ismertetése ál­talában tévedésektől hemzseg. Marczali Henrik például Esz­terházy Antalnak tulajdonította a város megszállását. Marczali H: Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongresszusig 1711-1815. (A magyar nemzet története. VIII. Szerk. Szilágyi S.) Budapest 1898, 256-257. Ezt a hibás adatot veszi át azután a Hómon B.-Szekfü Gy. írta Magyar történet is (IV kötet, Budapest 1935, 652.). A téma az újabb összefoglalásokban, vagy a néhány éve kiadott repre­zentatív Magyarország hadtörténetében (Budapest 1985.) már egyáltalán nem szerepel. Még az olyan, kifejezetten kuriózumokat tárgyaló könyv is kifelejtette, mint Zachar 1: Csaták, hadvezérek, katonák a XVIII. században. Budapest, 1990. 20 Sándor István: Egy külföldön utazó magyarnak jó baráthoz küldetett levelei. Kiad. Éder Z. Budapest 1990, 368. Sán­dor tévedésből Eszterházy Miklósról ír. HUSARENABENTEUER IN POTSDAM GRABMAL DES IMRE ESZTERHÁZY IN RÉDE Graf Imre Eszterházy (1722-1792), ein namhafter Feldherr seiner Zeit eroberte 1760, im 3. schlesischen Krieg mit seiner Husarentruppe Potsdam. Der Graf hat die Plünderung des Schlosses Sanssouci verhindert und nahm nur die Flöte Friedrichs des Großen und vier Miniaturbilder, die den Herr­scher und seine Familienmitglieder zeigten, als Kriegsbeute mit. Die Röte hat er später dem Herrscher zurückerstattet, worauf dieser die Porträts Eszterházy schenkte. Auf dem Grabmal von Imre Eszterházy ist die Darstel­lung seiner bedeutenden Kriegstat, die Eroberung Pots­dams, verewigt. Dieses Monument, ein provinzieller Nachfahre des spätbarocken repräsentativen Grabmals, wurde nach dem Tod Eszterházys im Auftrag seiner Söhne errichtet. Der Meister ließ sich aufgrund stilkritischer Untersuchungen mit dem Preßburger Johann Adam Messerschmidt identifi­zieren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom