Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)
KERNY Terézia: Huszárkaland Potsdamban. Eszterházy Imre (1722-1792) rédei síremléke
106.) „Cineribus et memoriae Emerici e Comitibus Eszterházy de Galantha, in exercita Caes. Aug. Summi secundi ordinis Strategi, Praefecti Leg. Equit. Ord. Hung. . . a Cubiculis et Consiliis intimis, Provinciáé Veszprim. Supremi Comitis, militavit strenue annos XXXXIX, Potsdamo spoliis opimis dives rediit Anno MDCCLX. Honoribus e re publica functus vixit annos LXIX. M. VIII. D. II. Decessit die II. Junii MDCCLXXXXII Jaurini, elatus funere publico, et in loco deliciarum suarum ad aedes has e testamento conditas Patri optimo bene merenti filii obitum lugentes posuere Pietatis causa." (Magyar fordítása: Römer Flóris Bakony c. művének reprint kiadásában [Budapest, 1990] 226.) 16 Genthon /.; Magyarország művészeti emlékei. I. Dunántúl. Budapest 1959, 281.; Aggházy M.: A barokk szobrászat Magyarországon. Budapest 1959, II, 232. 17 Luxová, V: Neznáma práce Jana Messerschmidta. Umenf 20 (1972) 471. skk. 18 Pötzl-Maliková, M.: Franz Xaver Messerschmidt. WienMünchen 1982, 92, 269. 19 Potsdam elfoglalására mindmáig a legrészletesebb földolgozás és katonai értékelés: Arnoth, A.: Mária Theresia und der Siebenjährige Krieg 1756-1763. II. Wien 1875,135-137. A magyar történeti kézikönyvek pár soros ismertetése általában tévedésektől hemzseg. Marczali Henrik például Eszterházy Antalnak tulajdonította a város megszállását. Marczali H: Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongresszusig 1711-1815. (A magyar nemzet története. VIII. Szerk. Szilágyi S.) Budapest 1898, 256-257. Ezt a hibás adatot veszi át azután a Hómon B.-Szekfü Gy. írta Magyar történet is (IV kötet, Budapest 1935, 652.). A téma az újabb összefoglalásokban, vagy a néhány éve kiadott reprezentatív Magyarország hadtörténetében (Budapest 1985.) már egyáltalán nem szerepel. Még az olyan, kifejezetten kuriózumokat tárgyaló könyv is kifelejtette, mint Zachar 1: Csaták, hadvezérek, katonák a XVIII. században. Budapest, 1990. 20 Sándor István: Egy külföldön utazó magyarnak jó baráthoz küldetett levelei. Kiad. Éder Z. Budapest 1990, 368. Sándor tévedésből Eszterházy Miklósról ír. HUSARENABENTEUER IN POTSDAM GRABMAL DES IMRE ESZTERHÁZY IN RÉDE Graf Imre Eszterházy (1722-1792), ein namhafter Feldherr seiner Zeit eroberte 1760, im 3. schlesischen Krieg mit seiner Husarentruppe Potsdam. Der Graf hat die Plünderung des Schlosses Sanssouci verhindert und nahm nur die Flöte Friedrichs des Großen und vier Miniaturbilder, die den Herrscher und seine Familienmitglieder zeigten, als Kriegsbeute mit. Die Röte hat er später dem Herrscher zurückerstattet, worauf dieser die Porträts Eszterházy schenkte. Auf dem Grabmal von Imre Eszterházy ist die Darstellung seiner bedeutenden Kriegstat, die Eroberung Potsdams, verewigt. Dieses Monument, ein provinzieller Nachfahre des spätbarocken repräsentativen Grabmals, wurde nach dem Tod Eszterházys im Auftrag seiner Söhne errichtet. Der Meister ließ sich aufgrund stilkritischer Untersuchungen mit dem Preßburger Johann Adam Messerschmidt identifizieren.