Takács Imre – Buzási Enikő – Jávor Anna – Mikó Árpád szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára (MNG Budapest, 1991)

KERNY Terézia: Huszárkaland Potsdamban. Eszterházy Imre (1722-1792) rédei síremléke

HUSZÁRKALAND POTSDAMBAN ESZTERHÁZY IMRE (1722-1792) RÉDEI SÍREMLÉKE KERNY TERÉZIA Eszterházy Imre gróf (1722-1792) egyike volt kora nevezetes hadvezéreinek. Évtizedekig szolgált Mária Terézia hadseregében s fényes katonai karriert futott be.

2 Tizenhat évesen lépett az Eszterházy-huszárok közé. 1743-ban a Baranyay-huszárezredben szolgált kornétásként.

3 1747-1749 között föstrázsamester, majd alezredes, 1759-ben ezredes, 1758-ban tábornok, 1763-ban altábornagy. 1770-ben, az orosz-lengyel háború alatt Munkácson állomásozott és hadtestével benyomult Lengyelország területére; 1772-ben Lemberg elfoglalásával szerzett érdemeket.

4 Ez volt egyúttal utolsó katonai megbízatása. Szolgálataiért elóbb kamarássá, 1771-ben pedig belső titkos tanácsossá nevezték ki. 1774-ben Veszprém vármegye főispáni székébe iktatták be.

5 Hetven éves korában halt meg, Győrött, 1792-ben. Az ünnepélyes gyászszertartást a székesegyházban tartották, majd földi maradványait a rédei családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

6 A sírbolt a Szentháromság tiszteletére szentelt templom alatt fekszik, amely családi kápolnának épült a kastéllyal egyidőben, 1767-ben. Az egykori uradalmi központból ma csupán ez a kápolna őrzi eredeti építészeti formáit. A kastélyt 1952-ben lerombolták, mindössze főhomlokzata meredezik mementóként, hasonlóan az alcsútihoz.

7 Berendezése elpusztult, csak rokokó pannói ismeretesek, amelyeket ma a Magyar Nemzeti Galéria őriz.

8 Az esztelen pusztítást három épület, a kápolna, az ún. kiskastély és az istálló kerülte el. A templom kis méretei ellenére igényes kivitelű. Homlokzati órapárkányos, gúlasisakos toronnyal épült, a bejárata fölötti fülkében Szent Péter szobra áll. Boltozatán átfestett barokk mennyezetfreskó: Szent István fölajánlja a koronát. Az egyébként szokványos ikonográfiái séma itt Szent Imre- és a Köpenyes Mária ábrázolásával egészül ki.

9 A hajó alatti - jelenleg lezárt - kripta az Eszterházy-család temetkezőhelye. A kápolna egykori berendezéséről az 1817-es Canonica Visitatio ír részletesen,

11 s bőven ismerteti Römer Flóris is, aki 1859-ben látogatott Rédére.

12 Az általuk felsorolt ingóságok zöme az elmúlt százharminc év alatt megsemmisült. 1945-ben szovjet csapatok kvártélyozták be magukat a kastélyba, a templomot pedig istálló„Hallom ugyan hányod szörnyű vitézséged, Tíz ezer emberbül álló Ellenséget Meg tudtad ijesztem a Burgus sereget...

wl 13 nak használták. A templom hajdani gazdag berendezésére ma már csak egy kisméretű Szentháromság-oltárkép, a Kálvária-főoltárkép (Anton Schunko, 1768) és néhány síremlék emlékeztet. A diadalív mellett, a hajó északi falánál áll Eszterházy Imre síremléke.

14 Vörösmárvány talapzatán eredetileg fémbetúkből kirakott felirat hirdette az elhunyt földi érdemeit.

15 A fekete márványból készült, gazdagon tagolt középrészt fehérmárvány dombormű díszíti, fölötte világosbarna márványtalapzaton, trófeákkal körülvett obeliszk magasodik, tetején két szárny közé fogott koponyával. A talapzat jobb oldalán áll a „Gyász" allegorikus figurája, földig érő ruhában, baljával Veszprém vármegye címerére támaszkodva. Baloldalt puttó tartja Eszterházy Imre ovális keretbe fogott profilportréját. Valamennyi figurát mészkőből faragták, felületüket azonban ma szürke festék fedi. A reprezentatív későbarokk falisfremlékek e provinciális leszármazottját - a felirat szerint - Eszterházy Imre fiai állították apjuk halála után, végakaratának megfelelően. A hazai szakirodalomban is nyilvántartott mű

16 mesterét stfluskritikai vizsgálatok alapján Johann Adam Messerschmidttel azonosította 1972-ben Vera Luxává. Atribúcióját Anna Pötzl-Maliková is elfogadta Franz Xaver Messerschmidtről írott monográfiájában s utóbbi hatását vélte felfedezni a rédei arcképreliefben.

18 Úgy tetszik, a monumentum mesterkérdése megoldódott, jóllehet a megrendelésről írásos forrás eddig még nem került elő. A középszerű síremlék elsősorban domborművének különleges témája miatt érdemel figyelmet. Ez ugyanis Eszterházy Imre legkiemelkedőbb haditettét, Potsdam 1760-as elfoglalását mutatja be. Az emlékezetes haditett, noha nem sorolható a hétéves háború mindent eldöntő katonai akciói közé, képtelennek tűnő, vakmerő katonai cselvetésével Berlin megsarcoltatása (Hadik András 1757. évi haditette) után - annak egyik legromantikusabb huszárkalandja volt. Magáról az ütközetről keveset tudunk. A 3. sziléziai háborúról készült monográfiák csak érintik, más történeti szintézisek, hadtörténeti munkák pedig általában mellőzik.

19 A korabeli utazási- és memoárirodalomban szerepel, főleg anekdotikus részletei miatt. Leírták Eszterházy lovagias magatartá-